Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893

— 18 •— Hadrianus ivén keresztülmenvén mindjárt ott voltunk az 0 1 y m p i e ionnál, az olymposi Zeusnek szentelt templomnál, illetőleg- a belőle még fönnálló oszlopoknál. Építését már Pisistrates kezdte, de csak Hadrianus fejezte be. Az ephesosi után ez volt a legnagyobb görög templom. Dipterostemplom volt, a hosszú oldalakon két sor korinthosi oszloppal, elől és hátul pedig három sorral. Az oszlopok száma 116 volt, valóságos oszloperdő ; most 16 van még a helyszínén, 15 áll, egy végig terülve ott fekszik, 1852-ben egy nagy szélvész ledöntötte. Az oszlopok magassága 17.25 m. (a Parthenonnál 10.43 m.), alsó átmérőjük 1.70 m. A mint a ledöntött oszlopnál kiszámították, 20,000 mázsát nyom egy-egy oszlop. Ha bámuljuk is ezen égbenyúló oszlopokat, de valaminek híját érezzük : nincs harmónia a környezet és ezen eget ostromló óriások között. A rómaiak hanyatló izlése nem a művészet nemes arányaiban, hanem a colossalisban kereste a hatást. A Baedeker szerint nem messze kellett lennie Lysikrates emlékének. Csakugyan az ôôôç Bôpwvoç-on fölmenvén kis szabad téren ott volt előttünk a képek után eléggé ismert emlék, népies nevén : Diogenes lámpása. Újdonatúj kerítéssel volt körülvéve, valami mázolóféle ember még dolgozott a kerítésen. Az emlék áll egy négyszögű, 4 m. magas talapzatból és ezen emelkedő, pentelei márványból készült, köröskörül zárt, 6 korinthosi féloszloppal díszített kis kerek templomból, melynek magassága 6.50 m., átmérője 2.50 m. A. zophoros domborművei Dionysos mondakörére vonatkoznak. Tetején valamikor érc háromláb állott. Az architravon lévő fölirat szerint bizonyos Lysikrates emeltette a színi versenyen 334-ben nyert győzelmének emlékére. A Dionysos ünnepein föllépő karok fölszerelése, betanítása és ellátása gazdag athéni polgároknak volt becsületbeli kötelességük. Jutalmul az, a melyiknek kara győzött, ércből készült tripust kapott; Kötelessége volt ezt győzelmének emlékére nyilvános helyen, fölirattal ellátva, fölállítani. Ilyent állított föl tehát Lysikrates is. Valamikor az Akropolis keleti tövében a Dionysosszinháztól éjszakra vonuló utca, a mindkét felöl fölállított ilyen tripusoktól a Tripusok utcájának nevét viselte. Jelenleg ugyanott a Lysikratesemléktől fölfelő eső szűk kis utcácskának szintén ez a neve: 65oç TpuróStov. Visszamenvén a Philhellen-utra, néháuy perc múlva az Akropolis déli lejtőjén fekvő Dionysosszinházhoz jutottunk. Az orcliestrába vezető rozoga lécajtó zárva volt, a 'fóXaé-ot nem láttuk, hát egyszerűen átugrottunk az alacsony falon. A középkorban egészen nyoma veszett a Dionysosszinháznak, vastag törmelékréteg borította és Heródes Attikos odeionját tartották annak, A mostani században valóságosan föl kellett újra fedezni. A színház jelenlegi alakjában — köböl épitve — a Kr. e. 4-ik századból való. A színpadi épületből megvan még a hyposkenion nyugati része, melyet Dionysosra vonatkozó magas domborművek díszítenek. Az orchestra fehér, sötét és vöröses márványlapokkal van kirakva, melyek közepén nagy rhombust mutatnak. A piraeeusi köböl készült üléssorok a várhegy lejtőjén emelkednek egymás fölött. Most csak az alsó sorok vannak a helyszínén, a felsőket elhurcolták ; 30,000 ember nézhette ezen üléssorokból a színi előadást. Az orchestrából szétfutó sugarak módjára keskeny lépcsők vezetnek föl az