Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893

— 11 — Egyik-másik falunak neve, mint: Kukura. Volantza, Kriekuki, Phloka, Druva — éppenséggel nem görögös hangzású. Kriekuki albán szó és annyit jelent, hogy : vörösfej. A 7. állomás volt Olympia, atad^ö? 5OXojj.7tí<i)v. Nem messze az állomástól van a xà àp/aîa 'OX'j|A7ua-hoz címzett korcsma, a honnan a közbeeső Kladeos patakon átmenve, körülbelül egy negyedóra alatt az ásatások színhelyéhez értünk. A kiásott terület 4—6 meterrel fekszik környékénél mélyebben. Ejszaknyugati sarkán, a hol egykoron a Gymnasiom és a Prytaneion állottak, szálltunk le és Pasteiner vezetése alatt egyenesen a Zeustemplom felé tartottunk, a melynek oszloptövei között Pasteiner köré csoportosulva, ki állva, ki valamely oszlopra ülve és a nap tüzelő sugarai ellen ernyőinkkel ugy a hogy védekezve, hallgattuk érdekes magyarázatait. Kezdte Pausaniason. Ezen ókori görög cicerone a Kr. u. 2. században bejárta Görögország nagyobb részét és utazásait egy 10 könyvből álló munkában adta ki. A mit Olympia föltárása előtt magáról a helyről, épületeiről és műkincseiről tudtunk, azt majdnem mind csak Pausanias följegyzéseinek köszönjük. Munkájának 5. és 6. könyvében egyedül csak Olympiáról szól. Följegyzéseinek nagy részét, ezt ismételten maga is bevallja, az akkori vezetők szóbeli magyarázatainak köszöni ; ezek a vezetők Görögország nevezetesebb helyein egész céheket alkottak. Sokat merített kétségkívül az Olympiára vonatkozó, akkor még fönnlévő nagy terjedelmű irodalomból is. Az ásatások Pausaniásnak sok tévedését derítették ki ugyan, mindamellett ő ezután is mindig nagy fontosságú fog maradni Olympia megértéséhez. Nélküle rejtvény volna az egész Altis és környéke ; a kiásott épületeknek nem tudnánk nevet adni, a szobrászati leleteket nem tudnók megmagyarázni, a roppant anyag tudományos értékesítése majdnem lehetetlen volna. Pasteiner ezután a Zeustemplomra tért át, figyelmeztetett a dór rendszer sajátságaira stb. Majd átvezetett a Kronoshegy tövében lévő Heraionhoz, a mely nagyságra és nevezetességre a második helyet foglalja el az Altisban lévő szent épületek között. Építése a Kr. e. 8. századba esik, a görög szárazföldön görög stílusban épített templomok között a legrégibb. Eredetileg egészen fából volt, később, a mint az egyes oszlopok idő folytán elkorhadtak, kőoszlopokkal helyettesitették. Pausanias még fából látta egyik oszlopát. A Heraion dór peripterostemplom volt cellájában különféle szobrokat látott Pausanias, a többi között Praxiteles Hermesét is. Az ásatások alkalmával 1877-ben agyagréteg alá temetkezve meg is találták ezt a Hermest, mely az összes olympiai leletek között kétségkívül a legértékesebb. Ugy, a mint ledült, feküdt ott, közvetetlenül talapzata előtt. Mindnyájunk már otthon is megtettük a szükséges előtanulmányokat, útközben meg szorgalmasan forgattuk a Baedekert vagy a Mayert, igy hát magunk is könnyen eligazodtunk a romok között. Mostani állapotát egészen másnak képzeltem ; azt hittem, hogy az egész egy nagy romhalmaz, és ebben örvendetesen csalódtam. Ott van először is a nagy Zeustemplom, a mely most is egész környezetéből kiemelkedik és a többi romot dominálja. Megvan belőle a három lépcsőből álló egész alap (krepidoma), ott vannak a hely szilién