Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893

— 9 •— reskedőváros első helyen áll; fokiviteli cikkelye a mag nélküli aprőszölö (Korinthe), a Peloponnesos legfontosabb terméke. lH21-ben april 4-én e városban tört ki a török elleni szabadságharc, mely alatt a város majdnem teljesen elpusztult, ugy hogy a háború végén alig volt neki 4000 lakosa. A mostani városnak ezért egészen modern a jellege, utcái szélesek és szabályosak, különösen a város alsó részében, a hol sok szép emeletes házat is láttam. Patras felső részében régi színházat mutattak ; a nézőközönség számára való ülőhelyek még meglehetős állapotban vannak ; a színpad hátsó, téglából épült fala is fönnáll, márványnyal volt burkolva, a melyből a fal alsó részében még látni is egy darabot. A város utcáin járkálva találkoztam iskolás gyermekekkel; meg nem állhattam, hogy meg ne szólítsam; kértem füzetei-, ket és könyveiket. Olvasókönyveikben elbeszéléseket, meséket, költeményeket s több efféléket találtam. Egy fiúval olvastattam is könyvéből, azután kérdeztem. vájjon érti-e, a mit olvasott. KataXaßaivsi?, noö iS'.äßaas? ; (Erted, a mit olvastál ?) — . MáX'.ata (igenis), felelte, oXa xataXaßaivw (mindent értek). Az olvasmányok mind az ógöröghöz nagyon közel járó újgörög irodalmi nyelven voltak írva. Nem messze a várostól, a Voidias hegy tövében, egy kiszögellő halmon az Achaia német borkereskedő társaság nagy kiterjedésű pincéi vannak; az egész birtok Gutland név alatt ismeretes. Több mint 10,000 hektoliter bor hever a pincékben. A borokat német rendszer szerint, kezelik; Athenben. Pyrgosban, Naupliában majdnem kizárólagosan az Achaia borát ittuk. 9 órakor már oly tűrhetetlen kezdett lenni a hőség, hogy haza siettünk a fogadóba, de előbb betértünk egy boltba, a hol széles karimájú szalmakalapokkal egészítettük ki turistaöltözetünket. Az európai viselet az alsó népnél is a szokottabb, de azért elég gyakran volt látni vagy a térdig érő albán bugyogót, vagy a görög fustanellát, mely különben szintén albán eredetű. A legszebb féríialakokat itt is, meg másutt is, a nemzeti viseletben láttam ; igazán festői megjelenés, midőn ilyen daliás hellen ünneplő nemzeti ruhájában, kipödört bajuszszal, délcegen végig megy az utcán. Többször olvastam a görögök nagy kíváncsiságáról ; az atheniekről ezt már szt. Pál apostol is megemlíti : Az atheniek semmi egyébbel nem foglalkoztak, hanem csak, hogy valami ujat mondjanak vagy halljauak. (Apostolok Cselekedetei, XVII, 21.) Nekem is volt alkalmam erről. meggyőződni, még pedig mindjárt Patrasban. Schambach utitársunk az utcán, szemközt a kikötővel leülvén, rajzolgatni kezdett. Legott egy sereg gyermek vette körül, de voltak köztük felnőttek is, a kik nagy kíváncsisággal nézték, hogy ugyan mit müvei az az idegen lordos. Csakhogy a soproni utcai népség hasonló esetben aligha viselkednék másképen. Patrasban volt szerencsém látni az első görög katonát; két katona bekísért egy harmadikat, kinek kezei hátra voltak kötve, azt mondták, hogy egyik társát agyonlőtte. Minőknek fognak bizonyulni a görög katonák a háborúban, azt persze előre nem lehet megjósolni, de valami marcona, vérszomjazó formájuk nincsen. A katonás, feszes tartásra (Strammheit) messze