Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 29 — vánná. 9 0) Szabó J. azt mondja, hogy a Duna Budapestnél nyugati haladásnak ne továbbját érte el és ha lehet szólni geologiai szempontból, akkor a Dunának előbb-utóbb keletre kell visszatérnie. 9 1) Drávafoknál a Dráva tereli a Dunát Délkeletnek részint eleven ereje, részint a torkolatnál lerakott hordalék, mit a jobb-parti szerb hegyek is befolyásolnak. Szembe tünőbb a parti hegyek irányitó hatása az Al-Dunánál. Az egyes hegyek előnyomulásánál a Duna megfelelő kerülőt csinál, mint Stenka, Izlas, Greben stb.-nél. Klisszurának nevezett V alakú hajlást a hegyek okozzák. Hol egy oldalról vonulnak távolabb az emelkedések, ott a meder is erre tágul ki s rendesen sziget is képződik, mint Grebenen, Ogradenán és Orsován alul. A Duna általános lejtése éjszakról délre a Fekete tenger felé történik, hol eléri végczélját. Ezen ezélját, mint minden folyó a legrövidebb utón és idő alatt igyekszik elérni. Ezen törekvés az előhaladó erosió-ban és ennek azon nyilatkozásában is nyilvánul, hogy majd az egyik, majd a másik partot mossa alá és a kanyargásokban. Habár környezeti viszonyok e szerint sokszorosan zavarólag hatnak rá, mindamellett medrének függélyes hosszanti metszetét oly görbe vonallá igyekszik alakítani, mely a torkolat felé a vízszinteshez mindinkább közeledik, melyet azonban soha el nem ér. Ezt a Duna függelyes átmetszete a magyarországi részén (Pozsonyból-Drekováig) feltünteti, a mennyiben ennek felső vonala a parabolát megközelítő cycloidnak mondható. Ezen vonal legérdekesebb és fontosabb tulajdonsága és egyúttal oka, hogy a törmeléket hordó és ágyukat maguk képző folyók ezt megtartani törekszenek, az hogy azon egy test a legrövidebb idő alatt jut el egy magasabb pontról egy alacsonyabbra, miért „brachistochron" (legrövidebb idejű) vonalnak is nevezik. Ez azon vonal, melyet Philippsohn az az erosioterminansának nevez, melyet azonban mathematikailag nem lehet meghatározni. Ha ezt meglehetnők, akkor következtethetnénk a folyam történetére, korára s jövőjére, mi azonban csak a jövő feladata. Ezek lennének a Dnna medrének alakulására vonatkozó főbb mozzanatokmelyek tüzetesebb, részletesebb s behatóbb tárgyalását a dolgozat szük kerete nem engedi. Láttuk, hogy a Dévény-Komárom és Budapest-Száva torkolata közti szakaszokat a meder szétágazása, szétterjedése és számosabb sziget képződés jellemzi, minek oka leginkább a csökkent eleven ero, nagyobb hordalék, és laza környezet a tágas medenczében. A Baer-féle theoriá az első, második és negyedik szakasznál már irányuknál fogva is nem érvényesül észrevehetően, mig a harmadik szakasznál többé-kevésbbé nyilatkozik folytonos nyugatra való törekvés, habár ennek okát biztosan nem állapithatják meg. A második és negyedik szakasznál egységesebb a meder és kisebb a szigetek aránya, minek okát a növekedett eleven erőben, csekélyebb hordalékban és ellen állóbb parti viszonyokban találjuk. A Duna medrének függélyes hosszanti metszetének felső vonala az előhaladó erosio folytán a cycloidot mindinkább megközelitő görbét igyekszik leirni. 9 n) Oesterr. Revue. 1863. IV. 219. 1. 9 1; Budapest földtani leirása 10—11. 1.
