Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

83 Potulanum, riieíy Potitus v. Potitius

1) nevü szerzőjétől kapta elnevezését, és a v. Taurominitanum (Tauromenium város Sicilia keleti partján), melyet sokszor v. Mamertinum gyanánt szoktat eladni : lagenis pro Mamertino plerumque snbditis. A gyengébb borok sorába tartoztak a : vinum Allifanum

2), v. Tusaim et Pelignum

3). Elismert jó fajta borok voltak a: vinum Spoletinum, Spoletium vidékéről (Martial. XIII, 120) ; v. Praetutianum (Praetutii, Picenum déli részén); v. Picenum; v. Pucinum : Plinius (XIV, 8) szerint nem messze a Timavus folyótól termett Triest és Aquileja közt. Julia Augusta ezen bor használatának köszöné, hogy 82 éves lett: Julia Augusta LXXX1I annos vitae Pucino vino retulit acceptos, non alio usa. Rossz borok voltak a : vinum Vaticanum

4), v. Veieutanum

5), v. Caeretanum

6) (Caere városa mellett) ; a vinum Gaviscanum, Gaviscae etruriai város mellett ; v. Statoniense, a lacus Statoniensis mellett. A legjobb etrusk bor Luna városa mellett termett: Etruriae palmam Luna habet, Liguriae Genua, Plin.—Gallia cisalpinában kitűnő borok voltak vina Baetica"

1) Verona mellett. A rómaiaknak mesterséges boraik is voltak, vina fictitia, melyek számra nézve alig állottak a természetes borok mögött. Ily csinált borokat ebédnél különösen az elöasztalnál (gustatio) szoktak feladni, vagy pedig gyógyszerül is használtak. Ara a valódi borénál, mint értéke, csekétyebb volt : miért szegényebbek is élhettek vele. A mesterséges borok közt első helyen áll a tiszta borgyártmány, ezután következnek a mézes borok, a fűszeres borok és a gyümölcs borok. Az első osztályba tartoznak a: passum, vagyis szárasztott szőlőből készült bor, aszubor ; a defrutum v. frutum, a caroenum, sapa : főtt, vagy sürüre főzött mustok ; a lora (v. lorea), csigér, lőre bor. Mindezekről bőven értekezik Varró, de vita pop. Romani cimü munkájában, melyből Nonius

8) Marcellus (551, 21) az utókor számára tárgyunkra vonatkozó küA Potitiusok nemzetsége a Pinariusoké mellett igen hires volt Rómában. A Potitii és Pinarii Hercules papjai voltak. Macrobius-nál ugyanis a saturnaliak I. könyvének 12. f.-ben ezt olvashatjuk: Mulieres in Italia sacra Herculis non licet interesse; quia Herculi, cum bovcs Geryonis per agros Italiae duceret, sitienti respondit mulier, aquam se non posse praestare. quod feminarum Deae ceiebretur dies, nec ex eo apparatn viris gustare fas esset: propter quod Hercules facturus sacrum, detestatus est praesentiam feminarum et Potitio ac Pinario sacrorum custodibus iussit, ne mulierem intéresse permitterent. 2) Alifae város Samniumban. 3) Mart. I, 27 : Non haec Pelignis agitur vindemia prelis, Uva nec in Tuscis nascitur ista iugis. — E sorok bizonyos S e x t i 1 i a n us hoz intézvék, ki igen szerette a bort és azt fejezik, ki, hogy még Sextilian sem issza meg a silány peligni v. étrusk bort, hanem mást, ennél jobbat pl. vinum Opinianum et Massicum 4) Mart. VI, 92, 3; X, 45, 5; XII, 48, 14. 5) Hör. Sat, II, 8, 143; Mart. I, 104, 9, II, 3, 4; III, 49. . 6) Mart. XIII, 124. 7) Verg. Georg. II, 96. Plin. h. n. XIV, 8. Snet. Aug. 77. Mart. XIV, 100. Nonius Marcellus szül. Tiburban Kr. n. 196 körül. Iratai közül itt megemlítendő aCompendiosa doctrina de proprie ta te sermonnm czimú, mely a ré gibb Írókból fentartott töredékek miatt érdekes. 6*