Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

78 idő alatt akadályt gördíteni ama rendetlenség elé. melyet a fényűzés, eme meggyökerezett bűn, előidézett s melyet semmiféle szigoru törvény sem volt képes megszüntetni. E szép rend T r a j á n császár alatt még virágzott, mert annak maga is alá vetette magát, és némely előkelő családból származó erkölcsös római polgárt még mindig szokott asztalához meghívni. Vendégségeinél nem arany és ezüst edényeket, sem pedig nagymennyiségű válogatott ételeket lehetett bámulni: hanem csak üditő vidámság közepette bizalmas beszélgetés és tudományos párbeszédekben gyönyörködni. Szerény magaviselete és mértékletessége például szolgált bárkinek ; takarékosságával pedig födözte azon költségeket, melyeket ama vágyának kielégítése neki okozott, hogy népének nyomorát enyhítse, másrészről pedig hogy iránta való jó indulatának jelét adhassa. Igen hatalmas erő — mondja P 1 i n i u s dicsérő beszédjében — egy fejedelemnek jó példája. Mi hasonlók vagyunk az ő kezeiben a puha viaszhoz, tetszése szerint engedjük idomítani magunkat : mert becsülésében és szeretetében kívánunk részesülni mindnyájan. Kik tehát hozzá nem hasonlók ily becsülést tőle nem remélhetnek

1) ... És valóban

2), a mily jutalomban vagy elismerésben részesül az erény vagy a bűn, épen ugy válnak az alattvalók is jókká vagy gonoszakká: csak kevés ember oly nemes lelkű, hogy a jót önmagáért szeretné. Az emberek többsége olyanokból áll, kik ha látják, hogy tétlenség és élvvágy azon elismerésben részesül mint a becsületes életmód és a munkásság, azonnal elhagyják az erén}' útját és olyant választanak, mely célhoz vezet, és utánozzák a bűnt: mert nagyobb becsülésben részesül az erénynél. Ha ellenben a fejedelem az erénynek nemcsak barátja, de követője is, akkor az ismét visszalép jogos méltóságába, melyet eredeti szépsége kölcsönöz neki,— és uralkodik a szivek fölött ! Mely rövid elmélkedés ez ismeretes vers igazságát bizonyítja: Régis ad exemplum totus componitur orbis, azaz, milyenek az uralkodók, olyanokká lesznek népeik. Az étkezésre vonatkozó szokások leírása után, térjünk át az italokra. A rómaiaknál szokásban volt a vizet és b.»rt nagy edényekben tartani. A viz használatára szolgált a vizes korsó, urna (v. hydria), gyakran három füllel vagyis fogantyúval ellátva melyek közül a két kisebbik emelésre, az ezek fölött levő s az edény nyakára alkalmazott nagyobbik ') Plin. Panegyr. 55: Flexibiles quamcunqne in partém dncimur a principe, atqne. ut ita dieam, sequaces sumus. Huic eniin cari. huic probati esse cupimus: quod frustra speraverint dissimiles . . . Nam vita principis censura est. eaque perpetua: ad banc dirigimur ad banc convertimur; nec tarn iinperio no.bis opus est, quam exemplo. 2) Ugyanott : praemia bonorum malorumque bonos ac malos faciunt. Pauci adeo ingenio valent. non turpe honestunque. pront bene ac secus cessit. expetant fngiantve ; ceteri. ubi laboris iuertiae. vigilantiae somno, frugalitatis luxuriae merces datur. eadem ista. qnibus alios artibus assequutos vident, cousectantur : qualesque sunt illi. tales esse et videri volunt; et dum volunt, fiunt.