Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

32 ban, hogy várakozásuknak megfelelt Volna, inkább közelebb hivatá őket magához és a rabszolgák és pénz helyett egy vakarót adatott mindegyik kezébe, hogy avval egymást megvakarják. 1) Hátra van még, hogy a nyilvános fürdőkről is elmondjam, mit már a sétáló csarnokokra vonatkozólag is felemlítettem. A fürdőkben napon­ként megszoktak jelertni a költők is, hogy verseiket az ott járókelőknek felolvassák. H o r á c költeményes müveit csak barátai előtt szokta felol­vasni, habár ezt sem tette szívesen: azért egyik satirájában (I 4.) igen megszólja az oly unalmas és alkalmatlan költőknek csacska természetét. Tömérdek költőt láthatni, úgymond, a vásártereken és fürdőkben, kik versei­ket szokták felvasni. Hangjuk az ily boltíves épületekben kétségtelenül igen szépen hangzik vissza, mi azután nagyon tetszik a hiu és dologtalan embereknek, mitsem törődvén azzal, hogy mások miképen vélekednek felölök : Nec recito cuiquam nísi amicis, idque coactus, Non ubivis coramve quibuslibet. In medio qui Scripta foro recitent sunt niultí, quíque lavantes ; -, Suave locus voci resonat conclusus. Inanes Hoc iuvat, liaud illud quaerentes, num sine sensu, Tempore num faciant alieno. Azonban más tudós férfiak is. nem csak költők, szoktak a nyilvános fürdőkben összegyülekezni ; mert ezek könyvtárakkal is voltak ellátva, melyek mindenkinek rendelkezésére állottak. Diocletián császár az úgynevezett Bibliotheca Ulpia-t a béke templomából az általa alapított nagyszerű fürdőházba helyezteté. A legtöbb tudós is könyvolvasással, mások még könyvirással is foglalkoztak. Suetonius Augustus császár életében (85) hol annak szellemi munkálkodásáról szól azt mondja, hogy a tőle fennmaradt epigrammokat a fürdőben irta : extat alter (liber) . . . modicus Epigrammatum, quae fere tempore balinei medítabatur. Az öregebb P 1 i­n i u s pedig, mialatt rabszolgái az ő testét dörgölték és törölgették, köny­vekből olvastatott fel magának, e mellett mindig egy értelmesebb férfiút tartott maga mellett, kinek az olvasottakból a megjegyzésre méltókat fel kelle jegyeznie. Ha a rómaiak a fürdéssel végeztek, következett a testnek olajjal való megkenése, egy külön erre szolgáló helyen, az unctorium vagy tepi­darium-ban. Ezután étkezni mentek, mi római számítás szerint közönsé­gesen a kilenczedik vagy tizedik óra körül történt. Áttérek immár a napnak azon szakára, melyben a rómaiak napi foglalkozásaik bevégzése után étkeztek, és nem ritkán kellemes asztaltár­') Ezen eseményt Spartianus, vita Hadr, 17. igy adja elő: Publice frequenter et cum omnibus lavit, ex qqo ille iocus balnearis innotuit : nam cum quodam tempore vete­ranum quemdam notum sibi in militia dorsum et ceteram partém corporis vidisset adte­rere par he ti, percontatus, cur se marmoribas destringendum daret, ubi audivit hoc idcirco fieri, quô!ï*servum non haberet et servis enni donavit et sumptibus. Verum alia die cum plures senes ad provocandam liberalitatem principis parieti se adterereut, evo­cari eos iussit et aliuin ab alio invicem defricari.

Next

/
Oldalképek
Tartalom