Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

32 ban, hogy várakozásuknak megfelelt Volna, inkább közelebb hivatá őket magához és a rabszolgák és pénz helyett egy vakarót adatott mindegyik kezébe, hogy avval egymást megvakarják.

1) Hátra van még, hogy a nyilvános fürdőkről is elmondjam, mit már a sétáló csarnokokra vonatkozólag is felemlítettem. A fürdőkben naponként megszoktak jelertni a költők is, hogy verseiket az ott járókelőknek felolvassák. H o r á c költeményes müveit csak barátai előtt szokta felolvasni, habár ezt sem tette szívesen: azért egyik satirájában (I 4.) igen megszólja az oly unalmas és alkalmatlan költőknek csacska természetét. Tömérdek költőt láthatni, úgymond, a vásártereken és fürdőkben, kik verseiket szokták felvasni. Hangjuk az ily boltíves épületekben kétségtelenül igen szépen hangzik vissza, mi azután nagyon tetszik a hiu és dologtalan embereknek, mitsem törődvén azzal, hogy mások miképen vélekednek felölök : Nec recito cuiquam nísi amicis, idque coactus, Non ubivis coramve quibuslibet. In medio qui Scripta foro recitent sunt niultí, quíque lavantes ; -, Suave locus voci resonat conclusus. Inanes Hoc iuvat, liaud illud quaerentes, num sine sensu, Tempore num faciant alieno. Azonban más tudós férfiak is. nem csak költők, szoktak a nyilvános fürdőkben összegyülekezni ; mert ezek könyvtárakkal is voltak ellátva, melyek mindenkinek rendelkezésére állottak. Diocletián császár az úgynevezett Bibliotheca Ulpia-t a béke templomából az általa alapított nagyszerű fürdőházba helyezteté. A legtöbb tudós is könyvolvasással, mások még könyvirással is foglalkoztak. Suetonius Augustus császár életében (85) hol annak szellemi munkálkodásáról szól azt mondja, hogy a tőle fennmaradt epigrammokat a fürdőben irta : extat alter (liber) . . . modicus Epigrammatum, quae fere tempore balinei medítabatur. Az öregebb P 1 in i u s pedig, mialatt rabszolgái az ő testét dörgölték és törölgették, könyvekből olvastatott fel magának, e mellett mindig egy értelmesebb férfiút tartott maga mellett, kinek az olvasottakból a megjegyzésre méltókat fel kelle jegyeznie. Ha a rómaiak a fürdéssel végeztek, következett a testnek olajjal való megkenése, egy külön erre szolgáló helyen, az unctorium vagy tepidarium-ban. Ezután étkezni mentek, mi római számítás szerint közönségesen a kilenczedik vagy tizedik óra körül történt. Áttérek immár a napnak azon szakára, melyben a rómaiak napi foglalkozásaik bevégzése után étkeztek, és nem ritkán kellemes asztaltár') Ezen eseményt Spartianus, vita Hadr, 17. igy adja elő: Publice frequenter et cum omnibus lavit, ex qqo ille iocus balnearis innotuit : nam cum quodam tempore veteranum quemdam notum sibi in militia dorsum et ceteram partém corporis vidisset adterere par he ti, percontatus, cur se marmoribas destringendum daret, ubi audivit hoc idcirco fieri, quô!ï*servum non haberet et servis enni donavit et sumptibus. Verum alia die cum plures senes ad provocandam liberalitatem principis parieti se adterereut, evocari eos iussit et aliuin ab alio invicem defricari.