Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
18 kifejezéseiben. Itt tehát a (brevis) libellus, nem pedig a longum volumen volt a kivánatos. A könyvtekercseknél az egyes sorok nem a tekercsnek egész hoszszában terjedtek, hanem szokás volt azt hasábok- vagy oszlopokra osztani fel, melyeket lapoknak, paginae neveztek. A tekercsalaku könyvek korszaka a Ptolomaeusoktúl Nagy Konstantinig tartott, a midőn a pergamenből való «wfcr-könyvek jöttek használatba. A könyvtekercsek körüli munkát a tanult rabszolgák végezték. Mások a könyvtárak őrei voltak. Az elsők a könyvek leírásával és azoknak elkészítésével foglalkoztak, ezek a líbrarii voltak ; utóbbiak a könyvőrök vagy könyvtárosok : a bibliothecis. L ti c u 11 u s a tudományoknak nagy kedvelője és a könyveknek is ritka barátja, nagy mennyiségben gyűjtötte össze azokat és semmi költséget sem kiméit lemásoltatásukra. De a mi még azoknak költséges beszerzésénél is sokkal dicséretesebb, az volt : hogy könyvtárának termeit s vele kertjeit is, melyek könyvtára közelében valának, mindenki számára nyitva tartotta. Könyvtárát a Rómában tartózkodó görögök ugy keresték fel. mint a múzsáknak székhelyét. Nem ritkán maga Lucullus is betért, hogy a múzsák e hajlékában velők tudományos dolgokról értekezzék. Okét védelme alá vette, asztalához hívta s minden ügyes bajaikban segítségökre volt: ugy, hogy Plutarchus szerint háza menedéke és Prytaneuma 1) volt minden Rómában lakó görögnek : Ceterum id eius factum et commemoratione est et laude dignimi, quod ntultos beneque scriptos libros conduxit, usumque eorum possessione laudabiliorem instituit. Omnibus enim bibliotheca Luculli et quae iuxta erant ambulationes atque scholae patebant, eoque se Graeci, tamquam in Musarum aliquod deversorium, libere recipiebant et inter se conversabantur, abiectis laeto animo reliquis curis et negotiis. Ipse frequenter in ambulationes eas se contulit ac cum viris doctis disputavit . . . Omnino autem Graecis Romain venientibus hospitii Prytaneique publici usum Luculli domus praestabat. 2) A most mondottak azonban csak magán egyének csarnokai- és könyvtáraira vonatkoznak, de voltak Rómában nyilvános könyvtárak is. Jul. Caesar a tudományok iránti nagy előszereteténél fogva Varrót bizta meg, hogy görög és latin szerzőkből álló terjedelmes könyvgyűjteményt eszközöljön, melyet azután a nyilvánosságnak akart átadni. Kora halála azonban, mondja Suetonius (in vita divi Julii c. 11.) ebbeli tervének kivitelét megakadályozá, valamint sok más nagymérvű törekvéseit is, melyeket e nagy államfő még létesíteni szándékozott : destinabat . . . bibliothecas Graecas Latinasque quas maximas posset publicare, data Marco Varroni A Prytaueum némely görög városban, különösen Atbenae-ben oly középület volt, melyben^ pritanis-ok, vagyis legfőbb tisztviselők szoktak összegyűlni ; itt részesültek a legfőbb tisztviselők és azok. kik az állam iránt különös érdemeket szereztek, az állam részéről tiszteletbeli ebédben. 2) Plutarchi Lncnllns XLII. Editio Didót, graece et latine. Parisiis. 1846.
