Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
10 neiken gyakorolják rablásaikat Rómában, főleg azon templomon, melyet oly fényesen ékesített ki Marcellus, hogy idegenek is számosan jöttek a városba annak bámulására. 1) Az ily műremekek beszerzési módja, mi magában véve még nem mondható büntetésre méltó eljárásnak, ugy történt, hogy sokszor megbecsülhetlen értékű tárgyakat aránylag igen olcsó áron vásároltak. Erre pedig gyakran szolgáltattak alkalmat a meghódított tartományokban székelő helytartók. Míg az erkölcsök romlatlanok voltak, a helytartóknak tiltva vala az alattvaló népektől valamit vásárolni, de mihelyt a tiszta erkölcsök hanyatlásnak indultak, e helytartók közül némelyek, bármit érhettek, félelem nélkül ragadtak magukhoz a nélkül, hogy az okozott kár kipótolására gondoltak volna; mások ellenben, kik kissé óvatosabban akartak eljárni, egész városoktól, vagy egyes személyektől is, különféle űrügy alatt, a legértékesebb tárgyakat kikölcsönözték, melyekből azonban csak igen ritkán került valamit vissza törvényes urának birtokába : a legtöbbet pedig a kölcsönvevő urak erőszakos módon és jogtalanul magukénak tulajdonították. V i t r u v i u s 2) több egyéb között útmutatást ad ily csarnokok építésére, hogy azok minden évszakban alkamatosak lehessenek a használatra. Ezen csarnokok tehát minden oldalról az úgynevezett lapis specidam-ból készült ablakokkal voltak ellátva, melyeket télen a déli oldal felé nyitottak ki, hogy a nap sugarai behatolhassanak, nyáron pedig éjszak felé a hűvös levegő befogadására. Az előkelő rómaiak a csarnokokat lakóházaik körül építtették, nem ritkán falusi birtokaikon is. Ezek képezték kertjeik egy részét, melyekben tavak és víztartók, szántóföldek és rétek, faiskolák és sétára szolgáló fasorok, zöldellő virágágyok, csalitok és erdőségek díszelegtek. A remekírók müveiben számos helyre akadunk, melyek Lucullus, Caesar és más nevezetes férfiak kertjeiről emlékeznek. Tacitus pedig azt ') Marcellus . . . ornamenta urbis, signa tubulasque quibus abundabant Syracusae Romám devexit, hostium quidem illa spólia et parta belli iure: Ceterum inde primum initium mirandi Graecarum artium opera licentiaeque liuic sacra profanaque omnia vulgo spoliandi factum est, quae postremo in Romanos deos, templum id ipsum primum, quod a Marcello eximie ornatum est, vertit. Visebantur enim ab externis . . . dedicata a M. Marcello templa propter excellentia eius generis ornamenta . . . 2) M. Vitruovius Pollio, szül. Veronában, s Kr. e. 40—10 között élt. Augustus a hadigépeknek, a béke helyreáltával pedig a nyilvános épületek felügyeletével bizta meg öt, mi alkalmul szolgált neki Romát több nagyszerű épületekkel diszesiteni. Augustus kívánságára irta De architectura cimü tiz könyvből álló munkáját, melyről 7 az építészetről szól, a 8-ik a bydraulikát, a 9-ik a gnomonikát (gnomon = mutató a napórán) vagyis a napórák keszitési módját, a 10-ik a mechanikát tárgyalja. — Az állitásunk igazolására vonatkozó érv a VI. könyv, 1. fej. 19—28. pontjaiban foglaltatik: Igitur uti constitutio mundi ad terrae spatium inclinatione signiferi circuli et solis cursu disparibus qualitatibus naturaliser est conlocata ad eundem modum etiam ad regionum rationes caelique tfïrietates videntur aedificiorum debere dirigi conlocatioues. Sub septentrione aedificia testudinata et inaxime conclusa et non patentia sed conversa ad calidas partes oportere fieri videntur. Contra autem sub impetu solis meridianis regionibus, quod premuntur a calore. patentiore conversaque ad septentrionem et aquilonem sunt faciunda.
