Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

A lovagregények. I. A korviszonyok befolyása, a költészetre. A lovagregények eredete. A lovagság jellemzése. A lovagregények tárgya. Az olvasó közönség rokonszenvét és érdeklődését jobban felkeltik az egyén viszontagságai, mint a nemzetek és hadseregek hódító hadjáratai; azért már az eposzköltők egv hőst az események élére állítottak, kinek jó vagy balsorsa ragadta meg a figyelmet, vezette az események folyását. De az egyes ember küzdelme, törekvései, eszméi itt is, mint a történelemben, az összeségbe olvadnak; alkothatunk ugyan ezek alapján fogalmat az egyénről is, de ez a kép ritkán oly teljes, hogy az ember erkölcsi világának minden jellemző vonását feltüntethesse. A klassikus görög irodalom hanyatlásával kezdődnek meg azon elbeszélések, melyekben az érdeklődést egészen a hős sorsa köti le, kinek viszontagságai képezik az elbeszélés tárgyát. A költészet az ő jellemét a kor viszonyaitól, felfogásától nyeri. Egy buja nép elpuhult kedélyvilága megteremté a milesiákat

1); a görög szellem hanyatlása utat nyitott a kalandos, érzékies regényköltészetnek

2); a latin regények az erkölcsök hanyatlásának borzasztó képét nyújtják

3); a fejlődésnek induló keresztény irodalom a vallásos elbeszélésnek, legendának veti meg alapját. Minden jelentékenyebb változás befolyással van a költészet tárgyára és módjára; az előbbi már nem gyönyörködtet, uj tárgy, uj alakban hóditja meg az olvasók szivét. Az emberiség alig ment vaA miiétusiak voltak hiresek ezen elbeszélések terén; hozzájuk Perzsiából származtak át. 2) A legnevezetesebbek ; Theagenes és Chariklea, Heliodorustól ; Lencippe és Olitophon, Achilles Tatinstól ; Daphnis és Ohloe, Longustól. 3) Petronins Arbiter Satyricon, Apnleius, Asinns anrens.