Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

15 t A óriást legyőzi; erre a német császár seregét visszavezeti, Triamour meg egy ideig ismeretlen atyja várába tartózkodik. Végre megem­lékezik a magyar királyleányról, elhagyja a király udvarát és Ma­gyarországba indul. Útközben megöl két óriást' és épen jókor érkezik a fővárosba, hogy a királykisasszonyt Burlong óriástól megszabaditsa. A viadal megkezdődik, a győzelem sokáig kétes, de végre is Tria­mouré lesz. Hogy az öröm teljes legyen, megérkezik Margit királyné és felfedi a lovag származásának titkát ; tudósítják Aradast is, ki öröm és fájdalom között öleli keblére a méltatlanul elűzött királynét s a hős fiut. A szülők öröme közé vegyül a magyarok öröme is. hogy ily hős királyt kapnak, mint Triamour lovag, kit a menyegző után mindenek megelégedésére meg is koronáznak. E regény jellemzés tekintetében elég figyelemre méltó. Triamour hősiessége, anyja iránt való gyöngéd szeretete, nyiltsága, jótékonysága a zarándokokkal szemben, az anya öröme, büszkesége és aggódása, Bernát lovag résztvevő szánakozása, gondoskodása az ifjú nevelésé­ben, igen megkapóan vannak festve. A tornajáték leirása és a páros viadalok rajza is igen élénk képet tárnak szemeink elé. A verses regény a 15. század felé helyet enged a prózai re­génynek. A könyvnyomtatás mindenfelé meghonosul, az énekmondók alig találnak már közönségre, mert az énekhallgatást a könyvolva­sás váltja fel. „Az olvasásban háttérbe szorult a hallás szerepe, melyre a vers külső alakja a ritmus és rim irányul, s előbbie ju­tott a kiváncsiság, melv szívesen beérte a prózával is csak érdekes dolgot tudjon mesélni. Sőt a folyó beszédnek bizonyos előnyei tűntek egymás után szembe. A verseknek régi avult nyelvét könnyen pó­tolta ujjal s érthetőbbel Tárgyaira, részleteire, hangjára nézve is a próza sok olyan szabadságot engedett meg magának, melyet a fenhangon olvasásra vagy hallgatásra szánt vers kerülni volt kénytelen. Ehhez járult, hogy az egyre fokozódó szükségletet prózában hamarabb is ki lehetett elégíteni. De meg a prózai stil hala­dást is tett ez idétt, a mire a humanismus törekvéseinek és példá­jának volt nagy befolyása .... A gyakorlat közben érezni kezd­ték az irók, hogy vannak tárgyak, melyeknek előadására, van hang, melynek megiitésére az oratio pedestris már természeténél alkalma­sabb is, mint a kötött beszéd." 1) S csakugyan már a 14. század végén folyó beszéd alakjában jelennek meg a lovagregények s ez uj alakban a legváltozatosabb tárgyakat ölelik fel. ') Beöthy Zs. Szépprózai elbeszélés I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom