Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

A látás.*) 'L'oeil est une partie si importante du visage qu'une monographie complète de cet organe comprendrait la moitié de la psychologie . . Montegazza. Ki ne tudná, mily fontos szerep jutott a külvilágra vonatkozó ismereteinket illetőleg az érzékeknek ? Ok szolgáltatják az anyagot, melyet az értelem megismerés közben feldolgoz ; s ha nincs feldolgozni való anyag, akár közvetlen érzékelés által szolgáltatva, akár az emlékezés által fenntartva : lehetséges-e megismerés? Locke az érzékeket ablakokhoz hasonlítja s azt mondja, hogy miként a világosság az ablakokon keresztül jő a szobába, ép úgy az ismeret is az érzékek utján jut az értelemhez. Érzékeink azonban nem birnak mindnyájan egyenlő fontossággal az ismeretszerzés körül. Az izlés és szaglás érzékei alárendeltebb szerepet játszanak; mig a látás, hallás s tapintás érzékeinek nagyobb feladat jutott osztályrészül. Ez utóbbiak közül fontosság tekintetében ismét kiemelkedik a látás érzéke, — mely érzéki észrevevéseinknek majdnem 9/m részét szolgáltatja — s épen azért első sorban megérdemli, hogy közelebbről foglalkozzunk vele. Feladatunkhoz képest a következőkben a látásról szólva, ismertetni fogjuk először a látás érzékét, majd áttérünk a látás érzékleteire, megemlékezvén egyszersmind a látás körében előforduló érzékcsalódásokról (illusio) is. * . * A látás érzéke, azaz szerve : a szem. A szem szabálytalan golyó-alakkal bir s elöl olyan, mintha egy nagyobb golyóból egy rész ki volna vágva s helyébe egy kisebb sugárral biró golyó része volna téve ; tehát az előrészen egy kissé kidomborodik. *) Jelen értekezéshez forrásul szolgáltak: Bernstein «The five senses of the man», "The international scientific serie XXT.» Az ábrák e mû ábrái után készültek. Bain: «Mental and moral science». Reis: «Lehrbuch der Physik».