Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

12 két határ között vannak. E rezgések felfogása a reczehártya legutolsó rétegében történik, ott, a hol a pálczikák és kúpok vannak.*) A physiologia tanítása szerint a kupocskák a spectrum három alapszínének megfelelöleg háromféle idegrosttal vannak összeköttetésben, melyek közül az egyik a vörös, a másik a zöld, a harmadik a viola színű sugarak behatása iránt mutat különös érzékenységet. — Már most ha fehér fény jön a szembe, az idegrostok mindegyike izgalomba jön s létesiti bennünk a fehér szin érzékletét. Ha vörös fény esik a reczehártyára, akkor a vörös szin iránt érzékeny idegrostok jönnek izgalomba, a többiek igen gyengén. A sárga fény egyaránt ingerli a vörös és zöld iránt érzékeny idegrostokat, a viola iránt érzékenyeket pedig gyengén; a sárga szin tehát a physiologia szempontjából nem egyszerű, hanem összetett szin. A zöld fény erősen ingerli a zöld iránt érzékeny idegrostokat, a többieket pedig csak gyengén. A kék fény egy időben s egyenlő erővel ingerli a zöld s viola idegrostjait s csak igen gyöngén a vöröséit; ennélfogva physiologiai szempontból a kék sem egyszerű, hanem összetett szin. A viola fény erősen ingerli a neki megfelelő idegrostokat, a többi kettőt pedig gyengén. A fehér fény s a szinek érzéklésének most előadott elméletét Young Tamás állította fel először ; kibővítette s tökélesbítette Helmholtz, ki a spectrum színeinek hatását a reczehártyára a mellékelt ábra (10. ábra) segítségével iparkodott szemlélhetővé tenni. Ezen ábrán a vízszintes vonalak (1, 2, 3) jelzik az idegrostok három faját; 1. a vörös-, 2. a zöld-, 3. a viola szin iránt érzékeny idegrostokat. A harmadik vonal alatti betűk jelzik a színkép szineit a természetes sorrendben : R= vörös, O = narancs, Y = sárga, Gr. = zöld, Bl = kék, V = viola. A vízszintes vonalak mindegyike felett egy görbe vonal van leirva, ezen görbe vonal mutatja az inger nagyságát, melyet a spectrum szinei az egyes idegrostokra gyakorolnak. A felső görbe vonal legmagasabb pontját éri el a vörös és narancs között; a második a zöldnél; a harmadik a kék és viola között. *) Bernstein azt véli, hogy a fénysugarak a kupocskákban chemiai változásokat idéznek elő . ezen változásoknak megfelelöleg azután a kupocskákban végződő idegrostok közül, vagy az egyik, vagy a másik, vagy mind a három izgalomba jön. Ezen nézet annyiban valószínű, amennyiben tudjuk, hogy a fénysugarak a photographus sötét kamrájában is chemiai felbontás utján létesitik a tárgyak képeit. Fölvehetjük tehát, hogy valamint a sötét kamrában az ezüstnek chlor és jód vegyületei, ép ugy a kupocskákban is egyéb vegyületek a fénybehatás folytán vegyi változást szenvednek, mely vegyi változás azután a kupocskában végződő idegrostokat izgalomba hozza. Természetes, hogy e vegyi változás ^fedménye a szemben uem oly állandó, miként a photographus sötét kamrájában, hanem csak mintegy pillanatnyi, s tüstént elmúlik, mihelyt a fénybehatás megszűnik. A képnek eltűnését ez elmélet szerint a táplálkozás s vérkeringés eszközli. 10. ábra.