Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

7 sokszor ezerekre menő számát, mely körülmény azoknak nemzetségek szerint való osztályozását vonta maga ntán. Némelyeknek a rabszolgák közül rablánczokra veretve, más rabszolgák felügyelete alatt kelle a földet müvelniök, mely nehéz munkánál kenyéren, vizén és són kivül mitsem kaptak táplálékul, éjjeleiket pedig földalatti börtönökben, melyekbe csak egy nyilason hatolhatott be némi világosság, kelle tölteniök. Mások, kiket otthon kevésbé tartottak szigorúan, uraiknak személyes szolgálatára a városban maradtak, eddig Rómában szokatlan foglalkozások teljesitésére és egészen ismeretlen elnevezések mellett.

1) Az öregebb Cató nem szűnt meg panaszkodni a senatusban ama fényűzés siralmas következményei felett, mely annál nagyobb mértékben harapódzott el Kómában, minél inkább növekedett a köztársaság hatalomban. „Én Quiritek — igy szól az oppiusi törvény érdekében mondott beszédjében L. Valerius tribunus ellen — már többször panaszkodtam előttetek az asszonyok és férfiak, a tisztviselők és magányemberek fényűzése miatt. Ti tudjátok, hányszor mondtam már, miszerint állami életünket két, egymással homlokegyenest ellenkező métely támadta meg, a fösvénység és fényűzés, oly országos csapások, melyek már legvirágzóbb államokat végromlásba döntöttek. Államunk napról napra szebb virágzásnak indul és hatalmát ') A rabszolgákat, foglalkozásaikat tekintve, következőleg oszthatjuk be : I. Mezei rabszolgák (família rustica). a) À földmüvelésnél: bubulci (aratores, iugarii), asinarius, subulcus, opilio. doinitor, operarii (occatores, sarritores, runcatores, messores v. foenisecae). b) Az olajtermelésnél: operarii (leguli), factores v. torcularii, capulatores (kádár), c) A s z 51 ő m ü v elésnél: vinitor (magister), salictarins, operarii (fossores, satores, pastinatores. alligatores, putatores, pampinatores, vindemiatores, calcatores, factores. haustores. phalangarii). 2. Pásztorok: magister pecoris, armentarii, caprarii, opiliones, suarii, porculatores, subulci, equitiarius. 3. A házi gazdaságnál: hortulanns v. supra hortos, arborator, olitor, topiarins ; curator apiarii v. melitturgus v. mellarius ; cnrator aviarii v. aviarius v. aviarius altiliarius ; columbarius, curator gallinarius, phasianarins ; custos vivarii, venatores ; piscatores, aquarii ; mediastini, saltnarii. II. Városi rabszolgaszemélyzet (familia urbana). a) A ház kormányzásánál: atriensis (udvarmester); diaetarius, zetarius v. diaetarcha, servus ab hospitiis, ianitor v. ostiarins, supellecticarius v. a snpellectile, ab argento potorio, a crystallinis, a corinthiis (v. corinthiarius — corinthusi érczből dolgozó, v. felügyelője ily érczből készült műveknek), cellarius, a vinis, a statuis, a pinacotheca, a tabulis, a dactyliotheca (dactyliotheca = gyűrűs szekrény), a veste v. ad vestem. vestispicus, vestispica, vestiplicus. vestiplica, ab ormamentis, ad margarita, ad unguenta. a fibulis. b) A z ur vagy urnő személyes szolgálatára: cubicularii (komornokok), delicati v. delicatae, ornatores, tonsores, calceatores (nőknél : ornatrices), ciniflones v. cinerarii, unctor v. aliptes, alipilus, sphaerista, capsarius, balneator v. therinarius, fornacator. c) A k o n y h aszemélvzet: coqui, culinarii. d) Asztalnál: tricliniarcha, tricliniarii, structor (dapifer v. infertor, scissor), ministratores, a potione, pincernae, a lagona (= lagoena, laguna, laguina), a cyatho, praegustatores, analectae. e) A házon kivül az ur vagy asszony kíséretére : pedisequi v. pedisequae, antiambulones (kik elől mentek), nomenclator, servus a pedibus, adversitores, lecticarii, invitatores, tabellarii. f) A napi foglalkozásjknál : amanuenses v. librarii (= titkárok) ; a manu servi v. ad manum, a commentariis, notarii, a studiis ; anagnostes, a bibliotheca v. bibliothecarius, antiquarii (= kik régi kéziratokat másoltak). Ide sorozhatok még : scurrae. copreae (= bohócz) fatui stb.