Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

5 helyül leginkább a falusi birtokot választani, mely oknál fogva bizonyos alsóbb rendű hivatalszolgákra — vi a tor es —volt szükség, kik majdnem folytonosan uton voltak, hogy uraiknak, lia Senatorok voltak, a rendkívüli tanácsüléseket hírül hozzák : mert ami a rendes összejöveteleket illette, azok havonként közönségesen kétszer, a Calendae és Idus napjain, történtek, melyeken előleges kihirdetés nélkül is megjelenni tartoztak. Ha már a nagyok és állam tisztviselői is ily rendkívüli ragaszkodást mutattak a földmivelés iránt, mint Ítélhetünk mi akkor a többi polgárokról, kik, miután kevesebb akadálylyal küzdöttek, még nagyobb szorgalmat fejthettek ki a földművelés terén, mely a rómaiaknál csak hadiszolgálat esetén szünetelt ? A rómaiak, kik alatt a helyen kiválólag a gazdagabb néposztály polgárait akarom érteni, e köztársaság legrégibb és boldogabb korszakában kivétel nélkül földművelők voltak : és ezen földművelők egyúttal katonák voltak. Ezek közül legtöbben, béke idején, csak minden kilenczedik napon jöttek Rómába, a mindennapi életre szükséges czikkek bevásárlására, valamint az időközben megjelent uj rendeletek betekintésére, melyeket a tisztviselők, mielőtt szentesítés végett a nép elé terjesztettek, a Capitoliumon és a nagy vásártéren ily három egymásután következő napon nyilvánosan kifiiggesztetni rendeltek, mit Rómában p r umulgare per tri 1111111 11 u 11 d i 11 u 111 neveztek. !) Es épen említett vásár 11 apókat szemelték ki a tribünök is a néphez intézendő. kormányügyekre vonatkozó beszédeik megtartására, melyek egyedüli ápolói maradtak az egész köztársasági korszakban a két rend között állandóan fennmaradt félreértéseknek és súrlódásoknak. Daczára azonban, ezen a királyok elüzetése után meg-megujuló egyenetlenségeknek, mégis háromszáznál több év múlt el anélkül, hogy Rómában vérontás okozóivá lettek volna. A hazaszeretet és ama benső meggyőződés, mely szerint az egyik rend hanyatlása szükségkép a másiknak is bukását vonhatná maga után, helyes mérséklést parancsolának. T. Livius ugyanis (1. VII. c. 40) igy ir: . . Xondum erant tani fortes ad sanguinem civilem, nec praeter externa noverant bella, ultimaque rabies secessio ab suis habebatur. A rómaiak ugyanis akkor vitézségüket oly kegyetlenséggel párosítani képesek még nem valának, hogy polgárvért ontottak volna. Csak külső háborúkról lévén fogalmok : a legnagyobb boszu mit hazájukon elkövethettek, annak egy időre való elhagyása volt. A polgárháborúk dühét azon időkre halasztották, midőn római hadseregek szálltak síkra egymás ellen, és míg Róma saját polgárainak vérét látta folyni maga előtt. Ezek valának a rómaiak erkölcsei és ilyenek legfontosabb foglalkozásaik niiglen ezen egyszerű nép erkölcseit a gazdagság és fényűzés meg nem rontották. Becsületesség, ártatlan egyszerűség és munkaszeretet képezték eddig mindennapi erényeit, melyeknek a későbbi korban csak ritkán láthatjuk példaképeit. Táborban és otthon, úgymond Sallustius — a jó erkölcsök uralko') Egy római hétben 8 nap volt, mely napokat a régi római kalendáriumok A B C D E F G H betűkkel jeleztek. Minden kilenczedik napon vásár volt : nundinae. A t r i n u 11d i 11 n 111 v. t r i n u 111 11 n 11 d i 11 n 111 eszerint két hetet és egy napot = 17 napot jelent.