Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

TANULMÁNYOK a rómaiak erkölcseiről, mindennapi foglalkozásai- és szokásairól. Jelen értekezés közrebocsátásával kizárólag ama czél lebegett szemeim előtt, némileg közreműködni azon nehézségek elhárítására, melyek a római remekii'ók müvéinek olvasásánál kezdőknél nem ritkán előfordulnak; mert tagadhatatlan. hogy valamely iró irodalmi termékeinek helyes megismerésére azon körülményeket is kell számba venni, melyek nélkül azoknak keletkezése egyáltalán lehetetlen. — Erkölcs, mindennapi foglalkozás és szokások oly tényezők, melyek az iró lelkéből sem törölhetők ki ; szükséges tehát, hogy műveiben is ngy szerepeljenek, mint a melyek nélkül sem önmagát meg nem értheti, sem pedig mások által kellőleg megértetni nem képes. így magából folyik ama világos következés : miszerint a remekirodalom olvasásával foglalkozó főtörekvése oda irányuljon, magát azon népnek, melynek irodalmi termékeivel közelebb megismerkedni szándékozik, meggyőződése-, gondolkozása- és foglalkozásaiba mindinkább beleképzelni. Rövidre terjedő közleményeim ezúttal nem fognak a rómaiak mindennapi életének minden ágaira kiterjeszkedni, mely hiányt más alkalommal egy teljesebb egész előállítására szivesen pótolnék ; mindazáltal még sem tekinthetők azok oly csonkáknak, mintha azokból egyelőre a latin auktorok olvasására vonatkozó felvilágosító ntbaigazitást a tanulónak ne nyújthatnának. Tárgyalom tehát a rómaiak foglalkozásait a délelőtti időszakban. Az ember foglalkozásai közönségesen erkölcseihez hasonlítanak, és az erkölcsök a körülményekhez szoktak alkalmazkodni. Mindkettő a rómaiaknál változandóságnak volt alávetve. A királyok uralkodása alatti 244 évi időközben (754—510) a római nép egyedüli gondja az életszükségletek megszerzésére, valamint a háború veszélyeinek elhárítására irányult. A consuíok korszakában, midőn a külső háborúktól félni nem kellett, benn az ellenségnél sokkal veszélyesb nyavala nyugtalanitá az államot. Ugyanis a patríciusok 1