Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

19 A római nagyok azonban, kik kezdetben az alsóbb rendűek fölött, azonkiviil hogy azoknak védői voltak, más előnyben részesülni nem kivántak, idővel védenczeiktöl való nagyobb mennyiségű ajándékok elfogadása által tényleges uraivá lettek számtalan sok önkénytes rabszolgának, fösvény polgárnak és nyervágyó védelicznek. Későbben pedig az egyik fél alávalósága és a másiknak ismét hin büszkesége oly hosszadalmas szertartásokat hoztak mindennapi divatba, hogy egy köztársaságnak valódi támaszát képező egyenlőségnek még nyoma is messze eltűnt. Ezentúl az előkelőbbeknél már csak hiúság és büszkeség, az alrendüeknél pedig szolgai hódolat volt észlelhető. Ezután majdnem umlhatlanul szükségessé vált oly egyéneknél, kik iránt mások lekötelezve valának, vagy a kik iránt legalább hódolatukat tanusitani akarták, már korán reggel felkelés után azonnal látogatást tenni. Ilyenkor nem csak közönséges polgárok, hanem még hivatalnokok is házról-házra futkostak. hogy az előkellöbbeknél tisztelgéseiket megtehessék ; mig ismét azok is, kik ily megtiszteltetésben részesültek, hasonlóan cselekedtek másoknál. Ezen korai sürgés-forgásnak igen élénk leírását adja Juvenál,

2) midőn bizonyos Trebinst megszól azért, hogy reggeli tisztelgése miatt még álmát is félbeszakasztja, és sarujának sziját hanyag módon erösiti lábaihoz. Az ifjabb Plinius

3) emiitett tisztelgéseket a reggeli kötelesség teljesítésének — officia antelucana — nevezi. A mily terhesek voltak különben azok a látogatókra nézve,. ép oly alkalmatlanok azokra is, kik ilj

T kitűnő megtiszteltetésben részesültek. Martialis

4) költő panaszkodik egy bizonyos római úrra, ki reggeli látogatását el nem fogadta: „Mióta — úgymond — te Lybiából visszaérkeztél, öt egymásutáni reggelen akartam nálad tisztelegni, de soha sem juthattam szilied elé. Mindannyiszor azt mondták embereid, hogy már javában dolgozol, vagy hogy még alszol. Ez már mégis sok, kedves uram! Mivel hát jóreggelt tőlem hallani nem akarsz, ezennel Írásban mondok neked jó egészséget — mindörökre !" A most idézett irók (Suetonius, Juvenalis és Martialis) Domitian, Nerva és Tróján császárok alatt éltek, de mindaz mit ők a reggeli látogatásokra niusok családjának védelme alatt állt. engedelmet kért és nyert arra, liogy védőjéhez lift maradhasson, mi Suetonius-nál (vit. div. Aug. 17) ekként van megörökítve : . , . . Bononiensibus quoque publice, quod in Antoniorum clientela antiquitus erant, gratiam fecit coniurandi cum tota Italia pro partibus suis. 2) Sat. V. 19—23: Habet Trebius, propter quod rumpere somnum Debeat et ligulas (limittere, sollicitus ne Töta salutarix iam túrba peregerit orbem Sideribus dnbiis aut illo tempore, quo se F rigid a circumagunt pigri serraca Bootae. 3) Libr. 3 ep. 12. 4) Libr. IX. epigr. 8: Dicere de Lybicis reduci tibi gentibus, Afer Continuis volui quinque diebus, ave. Non vacat, aut dormit, dictum est, bis terque reverso : Jam satis est ; non vis, Afer, avere : vale. 2 *