Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887
12 mikor az első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolczadik, kilenczedik. tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik óra a mi délelőtti 7. 8. 9. 10. 11 és 12-ik, és a délutáni 1. 2. 3. 4. 5 és 6. órának felelt meg. E beosztás czélszerütlenségét azonban csak a császári korszakban kezdték észrevenni, miért is lassanként szokássá lön a napot, egyik éjféltől a másikig számítva, 2-1 órára osztani, mely szokás, ugy látszik, Adrianus császár idejében már általánosabb volt. Különben tapasztaljuk, hogy a napnak e beosztási módja ma már egész Európában el van fogadva, habár Olaszország több helyein még most is létezhetnek oly órák, melyeken az időt egyik napnyugtától a másikig 24 órával számlálják. Legrégibb időkben a nappali tizenkét órát csak két részre osztották, melyet a dél — meridies —- választott el : Duodecim tabulis ortus tan tum et occasus nominantur, post aliquot annos adjectus est et meridies . . . , későbben azonban négy részre osztották azt, az éjjeli tizenkét órát pedig négy őrségre (vigiliae), Vege ti us ') szerint azon egyszerű okból, mert lehetetlen egy katonának egész éjen keresztül őrt állania. Ennélfogva négy részre lön felosztva, s minden őrség kezdetén más katona állott az őrhelyre. Az il} T őrállás idejének pontos kitudására viziórát használtak, mely mindannyiszor három óra folyvást működött, mint a meddig egy örállásnak tartania kellett. — A nappali időszak első része a nap felkeltétől kezdve három órai időtartam lefolyásáig számittaték ; innen délig a második rész ; a harmadik rész kilencz óráig, vagy a mi számításunk szerint délután 3 óráig tartott ; a negyedik rész pedig napnyugtával végződött, nielylyel egyszersmind a világos nappal utolsó órája is bezáratott. — Az első őrszak (őrállás) az éj három első óráját foglalta magában ; a második a következő három órát egész éjfélig ; a harmadik és neg\ Tedik őrszak a többi hat órából állott, mig a nap ismét felkelt. A nap első szaka F r i m a-nak (első napnegyed) ; a második T érti anak (második napnegyed); a harmadik S e x t a-nak (harmadik napnegyed); a negyedik napszak N o n a-nak (negyedik napnegyed) neveztetett, mely elnevezések onnan származnak, mivel eme negyedek az első, harmadik, hatodik és kilenczedik órával kezdődtek ; de megjegyzendő, hogy a napszakok elnevezései más néven is fordulnak elő u. m. mane (Prima), ad meridiem (Tertia), de m e r id i e (Sexta), s u p r e m a (Nona). 2) — Az első éjjeli őrszak Yespera-nak (est); a második Media m o x-nak (éjfél); a harmadik Galliciniumnak (kakasszó) ; a negyedik C o n t i c i n i u m -nak (éjjeli csend) neveztetett. Az éjjeli őrszakokról az újszövetségi Szentírásban is történik említés, igy sz. Lukácsnál: 2, 8. és 12, 38. Sz. Máténál: 14, 25; és sz. Márknál: 13, 35, 30, hol Üdvözítőnk figyelmezteti tanítványait, hogy vigyázzanak és ') De re milit. 1. 3 c. 8 : Et quia impossibile videbatur in speculis vigilantes siugulus permanere, ideo in quattuor partes ad clepsydram sunt divisae vigiliae. ut non aniplius quam tribus horis nocturníS'mecesse sit vigilare. 2) Censorinus, 24, 3: Secundum diluculum vocatur mane, cum lux videtur solis ; post hoc ad meridiem, tunc meridies, quod est medii diei nomen ; inde de meridie, hiiic snprema.
