Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886

33 ten, vielmehr in ihren Resultaten, wie in ihren Grundbegriffen und Consequenzen zu der gerade entgegengesetzten Weltanschauung führt.

1) Még Voltaire is igy ir: Le monde m'embarasse, et je ne peux pas songer Qu' un horologe si beaux soit sans horologer.

2) És valóban, mi kell több, hogy ezen eredményre jussunk, mint hogy egyszerűen kövessük azon utmutatást, melyet a természet maga az ö tárgyilagosságában nyújt. Előttünk áll a teremtés müve, mint egy nagy, dicsőén öszszeállitott és művészien taglalt kosmos. Es mily törvény uralkodik ezen oly symmetrikus isteni épületen? A felfelé törekvés törvénye, mely annak minden részén egyöntetű, progressiv emelkedő módon húzódik át. A szervetlennek legszélesb talapzatán emelkedik fel a szerves, és pedig elsőben a növényország-, ezen az állatország, mindkettő az ő sokféle, egymásba alig észrevehetően átmenő fokozataival, a legalsóbb képződményektől mindig tökéletesebbeken keresztül a legtökéletesbig. Minden fokozat az előbbit feltételezi, egyúttal fel van véve a későbbi és magasabb létezési alakba. A felfelé törekvés ezen folyamata végre eljut a tudatos, szabad, a természettől különvált emberi szellem tüneményéhez, vagyis a személyiséghez, mely a realisnak kosmosában a gúla csúcsát képezi. „Az egész teremtésnek zárköve gyanánt — mond Heer — tűnik fel az ember, a ki szellemi tehetségei által az egész teremtés fölé emelkedik , és ezek által képesitve van nemcsak a természetnek törvényeit megismerni, és a fölöttük való uralomban részt venni, ham n bennök egyszersmind az ő Urát Istenét feltalálni és saját örök rendelteteséről tudomást szerezni." Ámde ezen pusztán relativ célpontnál, az embernél, a világfejlődés még nem ér véget. Mert ha mindjárt zárkő is az ember a látható teremtés lényeinek rangfokozatában, úgy ő is a maga részéről, sőt mondhatni ő leginkább egész lényével a természet fölé, valamint maga fölé igyekszik emelkedni, és az ideák világa az ő szellemében csak visszfénye és mintegy előérzete egy még magasb ideális világnak ; az ő személyisége csak mintegy képmása és előjele egy absolut isteni személyiségnek. Igy mutat reá a reális kosmos önmaga által a világprobléma egyedül helyes megoldására és a vallásos világnézlettel a legtöké*) »A természet és annak megismerése a vallási eszméknek éppúgy próbaköve, mint a lét és lefolyás végokai után való bölcseleti kutatásnak. Ha az Istenben való hit igazságon nyugszik, úgy okvetetlenül minden ujabb lépés a természet tudományos megismerésében, jogosultságának uj bizonyítékául fog szolgálni, azt igazolni, erősíteni, felderíteni fogja. Mert ha van Isten a szí» vallási értelmében, úgy a természet szükségképen az ő első és legrégibb kinyilatkoztatása. Én alkalmaztam ama próbakövet és szerinte oly élesen és pontosan mértem és mérlegeltem, a mennyire csak tudtam és oda jutottam: hogy a mai természettudomány, távol attól, miszeriut a pantheismus. materialismus és atheismus előnyére szolgálna, eredményeiben, valamint alapfogalmaiban és következményeiben inkább az éppen ellenkező világnézletre vezérel.* 2) A világ zavarba hoz és nem gondolhatom, hogy ily szép óra órás nélkül legyen.