Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

8 sem bizott a siker elérésében, a, kísérlet nem is eredményezte azt. Sok haszontalan kísérlet után biztosította a delejezo, hogy nem fog hiába működni, ha szilárd eltökéléssel s az eredmény biztos elérésé­nek reményével végezi a kézvonásokat. Kluge ez utasítás szerint te­vén, a delejes alvás a sensitiven csakugyan jelentkezett. A delejezendő egyénre nézve, hogy az »sensitiv» legyen, Maudsley 1) szerint megkívántatik, hogy az rendkívül fogékony és izgékony idegrendszerrel bírjon. Báró Reichenbach (f 1869), ki e kérdéssel majdnem egész életén át foglalkozott, a sensitiv egyénekről a következő ismertető jeleket közli : »Mindazok, kik időszakos főfá­jásban szenvednek, kiknél a gyomor rendetlen működése időnként jelentkezik, kik minden különös ok nélkül nyugtalanul alusznak, kik alvás közben beszélnek, felkelnek, kikre a holdfénye egyáltalan kelle­metlenül hat, kik oly helyen, hol sok ember van jelen, rosszul érzik magukat, kik igen érzékenyek az erős szagok, vagy a ráspoló és nyikorgó hangok irányában . . . stb. : mindezek, kik különben tel­jesen egészséges egyének lehetnek, a delejezés iránt fogékonyak. Ezen sensitivek 90 ü/o nő, vagy ifjú fel egész a 25. évig; az érzé­kenységet pedig, ugy látszik, szüleiktől örökölték» . . . . 2) Tommasi (»Saggio scientifico della fisica magnetizzione», per M. Tommasi. Torino. 1851. pag. 70) nem kevesebb mint 12 felté­telt állit fel azon egyénekre nézve a kik sensitivek ; a felté­telek között ethikaiak, psychologiaiak és physiologiaiak fordulnak elő. Mások ismét más kívánalmakat említenek (így : Kieser az ed­digiekkel épen ellenkezőt állítja ; szerinte »delejező-«nek alkalma­sabb a nő, mert benne több a »mágikus» erő) ; miből láthatni, hogy nem igen lehet megállapitani a »delejezo» és a »sensitiv» egyén szük­séges tulajdonait. Hogy a delejes tünemények létre jöjjenek, épen nem kivánta­tik, hogy a sensitiv egyén higyjen a delejezés sikerében, mert ezek sokszor várakozása és akarata ellenére is jelentkeznek. T. S. 3) erre vonatkozólag saját tapasztalatából a következőket írja : »Egy alkalom­mal egy 26—28 éves, erős fiatal embert delejeztem, a ki mosoly­gott, midőn előadtam ohajtásomat, hogy vele kísérletet akarok tenni, s kijelentette, hogy ő már több izben mint delejezo kísérletet tett s azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy előbb fogok én a de­lejes álomba merülni mintsem ő, mert delejes befolyása erősebb, mint az enyém. A kísérlet, melyen körülbelül 12 egyén volt jelen, mintegy 15 perczig tartott. Az utolsó perczek alatt — mint látni lehetett — — meglehetősen küzdött a delejes befolyás ellen Egyszerre becsukódtak szemei s ugyanakkor így szólott hozzám: Nem bírom tovább ki, ébreszszen fel gyorsan! „Patliology of Mind." Chapt II. pag. 53. 2) Idézi : Maudsley i. m. pag. 53. 3) „Der Lebens-Magnetismus" etc. Pag. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom