Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1884

7 ugy mint a fény, vagyis a megtört sugár a beeső sugár és a beesési függély által kijelölt síkban fekszik. A megtört és a beeső sugár a törő sík és a beesési függély ellenkező oldalain fekszenek ; a beesési szög sinusa és a törési szög sinusa állandó viszonyt képeznek. Mariotte már 1680-ban két homorú tükröt circiter 20 lábnyi távolra állított egymástól ; az egyik tükör gyújtópontjában gyúlékony anyagot, a másikban pedig kis kosárkába parazsat helyezett el, mely a könnyen éghető anyagot képes volt igy e távolban is meggyújtani. E kísérletnél a fény és hősugarak gyújtópontja azonosnak bizonyult. A homorú tükrök tehát miud a fény, mind a hősugarakra nézve használhatók. Ha az egyik gyújtópontban jég van, ugy a másikba helyezett hőmérő higanya gyorsan alább száll. Mariotte jégből készült tükörrel képes volt puskaport felrobbantani. Tschirnhausen 1687-ben egy 6' átmérőjű homorú tükröt készített, melylyel képes volt ezüstöt és rezet olvasztani. Buffon több száz sima egyenes tükröt akként állított össze, hogy egy nagy homorú tükröt képeztek és képes volt vele fát több száz lábnyi távolban meggyújtani. — Valószínű, hogy Archimedes is hasonló szerkezettel gyújtotta fel az ellenséges hajókat. Nevezetes az első gyémántelégetés Florenzben 1694-ben szinte homorú tükör segítségével. A domború lencsék által a fény és a hősugarak egyformán töretnek meg és ugyanazon gyújtópontban egyesülnek. így 1763-ban sikerült már jégből készült lencsével puskaport felrobbantani. Yernieres 1774-ben egy háromlábú alkohollencsével, melyet a nap járása szerint könnyen forgathatott, képes volt vasat olvasztani és platinát összeforrasztani. Knoblauch szerint a testek a külömböző hőszineket épugy különféle mennyiségben verik vissza, mint a különböző fényszineket, igy pl. a fehér testek a világos színeket jobban verik vissza mint a sötéteket, a feketék pedig általán gyengén, a fémek pedig minden szint egyaránt erősen; a fémek tehát azok a hőre nézve mik fehér testek a fényre nézve. Külömböző hőforrások külömböző törékenységü hősugarakkal bírnak ; sőt egy és ugyanazon hőforrás külömböző törékenységü hősugarakkal rendelkezik, legkisebb törékenységüek a kicsiny hőfokú és sötét hősugarak, nagyobb törékenységüek a világító hőforrások, és pedig annál nagyobbak, minél magasabb a hőfok, amint ezt Melloni és Forbes kísérleteikkel is igazolták. A hő külömböző törékenységü sugarait hőszineknek nevezzük. A külömböző hőszinek külömböző rezgésszámmal birnak. Melloni egy tüzes rézpléhnek, egy spiritus lángban izzó platinasodronynak és egy Locatelli-féle lámpának hősugarait vizsgálta meg. Az első sugarainak törését legkisebbnek találta, az utolsóénak törése pedig legnagyobb volt; de mindamellett bebizonyult az is, hogy a lámpa különféle hőszineket sugárzott ki. Wollaston kísérletei után is tudjuk, hogy a különféle hőforrások noha különösen egy hőszint sugároznak ki, mégis más különösen rokon törékenységü sugarakat is bocsátanak ki magukból; a legtöbb hőforrás tehát a hőszinek keverékét képezi. Magnus szerint a kősó az egyedü test, mely csak egy hőszint sugároz ki. A legegyszerűbb módon a fényt alkotó elemeire a prisma által bonthatjuk és igy tekintettel a hőre, a fényszinképet is külömböző részeiben vizsgálat alá vették és pedig ugyanazon módon mint azt az idősebbik Herschel tette, ki a nap megtört sugaraiban már észrevette a sötét hőt.