Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883
6 ki hatalmasabb leend nálánál, s villám- és háromágú szigonynál külömb fegyverekkel fog uralkodni: eins tT tvßovi.og ív fxéooioi Gi/uç, íivíxev ntnobiiÁívov r/v (píoTtQov yóvov üv CÍVUXTU JICCTOÔÇ Tëxeiv novríuv 0~tóv, ug xfoav-vov re xníaaov a).Xo ßü.og ötojfíí /foï TQLÓŐOV-TÓg t' UUUllKUíTOV. Pílld. Iistlllll. VII. 31 35. Apollodoros III, 13, 5. pedig: . . . . ICV&iç Jé yautl O S'TIV TJ] V A TJOÍMÍ, ttío'i TJÇ TOV yûuov Zsvç xui Ilofíutioiv rjoiöKV, Séuiâoç âf Osontipâovarjç sasa&uí TOV I X TICVRRJÇ ysvrrjO-t'vTU XQSCTTOVU TOV narooç ÙTtt'ci/ovTo Világos, hogy itt a jövendő Messiásra, Isten fiára vonatkozó jövendölés áll előttünk, ki halandó asszonytól fog születni és a bukott emberiség helyreállítója leend. Ha tehát e jövendölés Themisnek, a paradicsomi aranykor ősasszonyának, vagy pedig Prometheusnak a görög hitrege szerinti első embernek adatik szájába, ugy elég bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy mily bizonyossággal vezetik vissza a pogányok a messiási Ígéretet a paradicsomi őskorra és az első emberekre. Es miután e jövendöléshez fűződik az emberi nem megváltása és a kigyó fejének szétzúzása, még világosabban látjuk annak eredeti öszhangzását a kigyó felett kimondott átokkal és a bibliai „protoevangelium"-mal. A legkétségtelenebb bizonyítékot arra nézve, hogy a sibyllai jóslatok alapján a nagy király (Messias) eljövetelénék reménye azon időtájban, melyre azt Dániel próféta megjövendölte, általános volt, valamint annak képét, hogy a sibyllai jövendölések alapján mint képzelték magoknak a pogány rómaiak az aranykor helyreállítását, Virgil 4-ik eklogája tárja elénk, mely költeményt nem ok nélkül már a sz ; Atyák a Messiásról szóló jövendölések egy nemének tekintették. A magasztos reptü ekloga kiválólag idevágó része igy hangzik: Ultima Cumaei venit iam carminis aetas: Magnus ab integro seclorum nascitur ordo. Jam redit et Virgo, redeunt Saturnia regna: Jam nova progenies coelo demittitur alto, Tu modo nascenti puero, quo feri'ea primum Desinet, ac toto surget gens aurea mundo, Casta fave Lucina : tuus iam regnat Apollo Teque adeo decus hoc aevi, te Consule, inibit Pollio : et incipient magni procedere menses. Te duce, si qua manent, sceleris vestigia nostri, Irrita perpetua solvent formidine terras. Ille Deûm vitam accipiet, Divisqe videbit Permixtos heroas, et ipse videbitur illis, Pacatumque reget patriis virtutibus orbem ! Bucol. Ecl. IV. 4—17. Igy ujjong Virgil a Sibylla által jósolt aranykor és a saturnusi boldog idők visszatérése fölött. Az aranykor asszonya (a még bűnbe
