Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

— 57 — A grammatika a szellemi erők legalkalmasabb gymnastikájának, a szónoki mesterség legjobb iskolájának és a szentirás tanulmányozása szükséges alaplépcsőjének tartaték. Azért mondhatta Tertullián, hogy a pogány irodalom nélkül „az isteni tudomány nem örvendhet szép sikernek.-í4

4) De még közvetlenül saját lelki üdvére nézve is merithet az ifjúság a költők, történetírók és bölcsészek müveiből, részint azok megszivlelése által, miket azok az erény magasztalására és a bün ócsárlására oly remek ékesszólással elmondottak, részint pedig az ő jeles tetteiknek a múltból emiékezetökbe való hozatala által, hogy ezeknek hallatára a jó- és szépért lelkesülni tanuljanak ! Ezen és hasonló gondolatok a görög és római remekírók olvasásáról nazianzi sz. Gergelynél, sz. Vazulnál, sz. Ágostonnál és még többeknél vannak feljegyezve. A két utóbbi iratai közül azonban egy-egy mü különös megemlítést is érdemel : mert feladatunk megoldására kiválólag befolynak. Sz. Vazul idevágó müvének cime : Hoog TOVÇ vsovg, on tag ûv t- ilh

]VLXU

>v <I

)(pt

).0ÏVT0 i.ôyoiv, vagyis: a görög irók hasznos olvasásáról a ker. ifjakhoz. Sz. Ágostonénak cime pedig : De ordine. — Mig sz. Vazul gyakorlatilag oldja meg feladatát, addig sz. Ágoston szemléleti uton fejtegeti azt, bizonyítván, hogy a hét szabad művészet (t. i. Grammatica, Rhetorica, Dialectica, Arithmetica, Geometria, Astronomia és Musica

4

5) eredetét nemcsak a lélek veleszületett ösztönének, mely abban áll, hogy a legfőbb jó megismerésére törekszik, hanem a lélek azon hajlandóságának is köszöni, melynél fogva természetes szükségletnek érzi az isteni dolgok boldog szemléletéhez eljutni, és hogy e művészetek mindegyike a szellemi küzdelemnek a végcél elérésére egy-egy külön változatát és fokát állítja szemeink elé. Igen sok függ tehát attól, hogy az ember már gyermekségétől fogva áldozza magát ezen tudományoknak, és hogy állhatatos buzgósággal tanulmányozza azokat ; cum enim artes illae omnes liberabant et onera gravia quae populus Israel detestaretur et fugeret, sed etiam vasa et ornamenta de aui'o et argento, et vestem quae ille populus exiens de Aegypto, sibi putius tamquam ad usum meliorem claneulo viudicavit, non auctoriate propria, sed praecepto Dei, ipsis Aegyptiis nescienter conmiodantibus ea, quibus non bene utebantur : sic doctrinae omnes gentilium nun solum simulata et superstitiosa figmenta gravesque sarcinas supervacanei laboris habent. quae unusquisque nostrum duce Christo de societate gentilium exiens debet abominari atque devitare; 'sed etiam liberales disciplinas usai veritatis aptiores et quaedam raornm praecepta utilissima continent, aeque ipso uno Deo colendo nonnulla vera inveniuntur apud eos. quod eorum tamquam aurum et ârgentum, quod non ipsi instituerunt, sed de quibusdam quasi metallis divinae providentiae, quae ubique infusa est. eruerunt, et quo perverse atque injuriose ad obsequia daemonnm abutuntur cum ab eorum misera societate sese animo separat, debet ab eis anferre Christianus ad usum justum. Vestem quoque illorum, idest liominum quidem instituta, sed tarnen accomodata humanae societati. qua in hac vita carere non possumus, aeeipere atque habere licuerit in usum convertenda Christianum. 4

4) Tertull. de idololatria, c. 10 : Et quomodo quis institueretur ad prudentiani intérim humanam, vel ad' quemeunque sensum vel actum, cum instrumentum sit ad omnein vitam litteratura ? Quomodo repudiamus secularia studia, sine quibos divina non possunt prosperare? 4

5) Ezek két részre osztattak, u. m. Trivium- és Quadriviumra. A Tri vi uni hoz tartozott a: Grammatica, Eïïétorica, Dialectica: a Quadriviumhoz a: Musica, Arithmetica, Geometria és Astronomia.