Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883
ötödik században az úgynevezett császári iskolák voltak, melyek ezen korban addig nem tapasztalt számmal voltak elterjedve és szivesen látogatottak, habár bennök néha pogány tanítók működtek (V. ö. Schwartz, Erziehungsl. Bd. I, 2. Abth. 34. Leipzig 1829). Ezeknek szellemi örökségébe főképen a kolostori iskolák léptek, melyeket keleten sz. Vazul, nyugoton pedig sz. Benedek fiai alapitottak. Különös elismerést érdemel a classika-irodalomban való kitűnő jártassága és annak nagyrabecsülése miatt C a s s i o d o r u s 4 n), ki a hanyatló ó-kor zivataros napjaiba a nyugot kolostor-iskoláiban békés menhelyet biztosított a pogány classikusoknak, és azokat a közép-kor számára megmentette, valamint ő volt a legelső, ki a kéziratok lemásolását szokásba hozta, hivatásszerű kötelességévé tevén ezt a nyugot szerzeteseinek. — Ha még az életkor után is kívánunk kutatni, melyben a tanuló ifjúság a classikusok olvasását megkezdette, ugy azt találjuk, hogy az körülbelül összeesik avval, melyben korunk ifjúsága szokta gymnaziumi pályáját megkezdeni. — Ami végre a pogány classikusoknak, mint a keresztény ifjúság szellemi képezésére szolgáló eszköz becsülését illeti, e tekintetben már a pogányság bukása elég okot szolgáltatott annak felderítésére, valljon a pogány tudomány megérdemli- e, hogy a keresztény társadalom által átvétessék? Idejárul, hogy a pogány irodalomnak Julián halála után a ker. iskolákba történt ismételt befogadása következtében, habár csak szük-elméjüek és tudatlanok részéről, nem egy panasz hallatszott aziránt, hogy a pogány irodalommal való foglalkozás a hitre veszélyes. Lássuk azonban, ezen panaszból származó félelem eloszlatására, nazianzisz. Gergelynek sz. Vazul sírja fölött Caesareában mondott halotti beszédjének egyik nevezetes részét: 4 1) „Minden értelmes, ugy hiszem, megfogja engedni, hogy a tudomány legelső azon javak között, melyeknek birtokába juthatunk; mialatt azonban én nem csak ama felségesb tudományt értem, melynek mi egyedül vagyunk birtokában, ama tudományt, mely az előadás ékességét és a nyelvezet bájos kellemeit mellőzve, csak a szellemi világ javát és szépségeit tárja fel: hanem még ama tudomáyt is értem alatta, partim ad formám tragoediae personis adliibitis elaboravit. Omnique nunierorum genere de industria usus est, ne qua Graecanicae locutionis forma Christianis nova atque inaudita relinqueretur. Junior autem Apollinaris in arte dicendi valde exercitatus, Evangelium et Apostolorum scripta ad fonnám dialogorum exposuit, exemplum Platonis apud Graecos secutus. Ad hunc modum cum Christianae religioni utiles se praebuissent, Imperatoris calliditatem suo laboré superarunt. Verum divina Providentia tum diligentiam iilorum, tum Imperatoris conatum multis partibus vicit. Etenim lex illa simul cum ipso principe celeriter extincta est .... Istorum autem labores periude habentur, ac si nunquam scripti fuissent!" 4 U) C a s s i o d o r u s, Magnus Aurelius szül. 470. calabriai Scvllaciumban, nelnes házból. Dietrich (Theodorich) keleti-góth király alatt viselt kivataiokat, végre birodalmi korlátú ok. 539-ben szerzetes. és níTftt ilyen 575 körül végezte be munkás életét. 4 1) 43. be-zéd.
