Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

— 57 — ban virágzott, és az ioni iskolától megkülönböztetőleg boeotiainak neveztetek: az elbeszélve oktató irányt (epico-didacticum) tartá szem előtt. Életkorát némelyek Homerosénál csak 37 évvel, mások 120-szal teszik későbbre. Megöletett Locrisban, hol utóbb mint Herost tisztelték. Fenmaradt kiválóbb munkái : Munkák és napok ("T-oy« x«i qucocu). Theogonia. Herakles paizsa ^Aamg 'Haax).iovg). Origenes, vas-szorgalmáért A d a m a n t i n o s-nak neveztetve, sz. Kr. u. 185-ben. Alexandriában. 203-tól elnöke és utóbb egyedüli tanítója az alexandriai catecheta-iskolának. Epiphanius szerint iratainak száma GOOO-et tett, melyek közül nevezetesebbek : a Celsus elleni védirat, a Hexapla és a .,De principiis" (ifoi ùoyùv) cimü dogmatikus müve. Meghalt 254-ben. Pausanias, rhetor, a kappadociai Caesareából, az Antoninusok korában Rómában és Athenben. Műve : Utazás Görögországban (EllááoS nfnif)yt)aig)

r görög földrajz,, történelem, vallás és művészet tekintetében nevezetes munka. • Pindarus, a görög lantos-költők fejedelme, sz. boeotiai Thebeben Kr. e. 490 körül. Müvei közül itt csak diadalénekei (epinicia) említhetők meg, melyek 4 könyvre (u. m. olympiai-, pythiai-, nemeai- és isthmusiakra) osztva teljesen fenmaradtak, mig többi műremekeiből csak egyes töredékek (fragmenta). Plutarchus, szül. Chaeroneában, Kr. u. 50 körül, hires életiró. Nevezetes 44 összehasonlító életleirása| (Bím nuruíUrjlor), melyekben erény, tudomány, emlékezetes tettek, vagy a sors veszélye által nevezetessé lett görög férfiakat ugyanannyi rómaiakkal hasonlít össze, jelesül rajzolván mindegyik jellemét és életeseményeit. Porphyrius, az az biborhordozó. tulajdonképeni neve Malchus, uj-platonikus, sz. a syriai Bataneaban 233. Kr. u., megh. 304-ben Romában. Itt tanitá a philosophiát és ékesszólást, és főleg a lé lekjelen és és lélek-vándorlásról hirdetett tanai által lőn nevezetessé. Stobaeus, Joannes, sz. macedóniai Stobiban Kr. u. 500 körül. 500 görög költő és iró müveiből való egyes részleteket (Eclogae) gyűjtött össze, mi által elveszett müveknek számos töredékeit mentette meg az utókor számára. Ezeknek egyik része a „Florilegium" ; a másik „Eclogae physicae et ethicae". "b_ Latin irók._ S. Augustinus, Aurelius, szül. 554. nov. 13. a Hippo melletti Tagaste-ban Éjszak-Afrikában. Előbb pogány, de 387-iki év nagy-szombatján sz. Ambrus által magát megkereszteltette. 391-ben áldozár, négy évvel utóbb már hippói püspök. E sz. férfiú 430. aug. 28-án halt meg épen akkor, midőn a Vandalok a várost körültáborozták. Remek latinsággal irt müvei 11 nagy folio-kötetben jelentek meg. Árközlemények"-