Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

34 lágba, Mexikóba, bevonultak, a világnak egykor tüz által történendő megsemmisülésének hitét ott megörökitve találták. A régi mexikóiak ugyanis minden 52 évből álló időkör letelte után azt hitték, hogy evvel a tüzkor véget ért. és beáll a világ enyészete. Azért minden ily idő­kör leforgásakor edényeiket összetörték, a tüzet kioltották, s ősi szokás szerint mindenki a ház tetejére vonult, ott letérdelt és arccal kelet felé fordulva várva várta : valljon visszatérend-e újra a nap, vagy pedig bekövetkezik-e a világ vége ? E tant különösen a régi stoikusok rendszerében látjuk elsajátitva. Censorinus (238. Kr. u.) igy ir ; „Est praeterea annus, quem Aristoteles maximum potius, quam magnum appellat, quem solis et lunae vagarumque quinque stellarum orbes conficiunt, cum ad idem signura, ubi quondam simul fuerunt, una refe­runtur; cuius anni hiems summa est cataclysmos, quem nostri diluvi­onem vocant, aestas autem ecpyrosis, quod est mundi incendium." (De die natali c. XVIII). Vagyis : Van egy év, melyet Aristoteles inkább legnagyobbnak, mint nagynak nevez, s a nap, hold és az öt bolygó keringése által képeztetik, mikor t. i. ezek ugyanazon jegyhez, mely­ből egyszerre kiindultak, ismét visszatérnek. Ezen év legkeményebb tele a cataclysmus (vizözön), melyet mi rómaiak diluviumnak mon­dunk, nyara ecpyrosis, vagyis a világtüz (mundi incendium). E nagy világév tartama, valamint az, hogy mikor fogna ennek végén a világ vége bekövetkezni, a mythologia szerint ki van számítva és meghatározva. A szám, mely eme számításnál majdnem minden nép­nél alapul szolgált az e z e r e s volt. A szentírásban is találkozunk ezen ezeres számmal, sz. Péter ugyanis (II, 3, 8.) azt mondja : „Egy nap az Urnái annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap. u — A zsoltáros pedig (89,4): „Mert ezer esztendő a te szemeid előtt, mint a teg­napi nap . ." 2 0) A görögök e számot egy világ- vagy időkor tartamának meg­határozására használták, vagyis a nagy világév nagyobb felosztására. Mi több, Virgil egy világnap tartamát 1000 évre teszi. De valószínű, mint ezt fönnebb is láttuk, hogy ő ezen világnap alatt szintén világkort ért, s hogy három ily világnap vagy világkor, egy-egy feltámadással összekötve, Iierodotnak 3000 esztendőről szóló nagy világévét teszi ki. Plató tíz ily világkort vesz fel, melynek mindegyike egy alvilági bűn­hődéssel és föltámadással van összekötve, azaz : 10 vándorlást, melynek mindegyike 1000 évig tart. E szerint tehát egy nagy világév tartama összesen 10,000 esztendőt tesz, mely alatt a léleknek a bűnhődés min­den fokán át kell haladnia, hogy végre az istenekkel való tökéletes egyesüléséhez eljuthasson. Csak bölcsészeti rendszerében elégszik meg Plató háromszoros vándorlással, mely aztán ismét ama már ismeretes 2 Ü) Laetaiitius ezt moudja : . . . quoniam sex diebus cuncta Dei opera perfecta sunt, per secula sex, id est, a nnor um sex millia manere in hoc statu mundum necesse est. Dies enim inagnus Dei mille annorum cireulo terminatur, sicut indicat propheta, qui dicit ; Ante oculos tuos, Domine, mille anni, tanquam dies unus. — De vit. b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom