Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883
15 vil ághegy ép ugy található fel a keleti kaukazuson, mint a legtávolabbi nyugoton, és későbben csakugyan a nyugoton fekvő Atlas hegységgel lön azonosítva; miért is Herodot ezen hegységet, melyet ég oszlopának nevez, hitregéiben kerekdednek és oly magasnak rajzolja, melynek csúcsához senki el nem juthat : tare öt Grtivov xcà xvxlortotç nicrrij, vi^rjlór i)"t OÍ'TCO ÖF) TC ).ty trat UIÇ ràç xoovcpàç ítvTov ovx o'iú Tt iîvui, îiïéo&ar 4, 184. Egyszersmind a keletet, hol a nap a világhegy csúcsa körül megfordul, a világosság országának; a nyugotot pedig, hol leáldozik, és Atlas a sötétség országában áll, az éj országának képzelték, az alvilágba bevezető úttal. A pogány népek képzelete szerint ezen világhegy körül, mely mint föld köldöke ennek közepén egészen az égig ér, terülnek el körben az emberiség által lakott tartományok. Az indusok és perzsák az ezen világhegy körül fekvő tartományokat, melyeket szigeteknek is neveznek, a bolygók hetes száma szerint 7 földövre osztják, melyek körben emelkedve a világhegyet körülvenni látszanak, ugy, hogy miként a világhegy maga is a föld közepén kúp vagy lobor alakjában hét fokozattal képzeltetik, a föld is ezt szintén 7 gyűrűvel veszi körül. Mindezen a világhegyet körűivevő tartományok és földövek körül, a földnek legtávolabbra eső végén, folyik az Okeanus folyó. Ezen önmagába viszafolyó Okeanus folyó 7) (nem tenger) joggal neveztetik a mythologiában a föld szülöttei lcgidősbikének, tehát a legöregebb titánnak, ki természetesen távol maradt fivérei lázadásától. O a felső világosság országát, az emberek által lakott világot, elválasztja a világhegy csúcsán lakó istenek országától, és a nap pályájának végpontját képezi, mely ő nála veszi keltét, és nyugoton ő nála száll alkonyra. Az Okeanus által körülfolyt összes fölvilágnak, a görög mythologia szerint, félgömbalaku boltozatos paizs alakja volt, középen köldökkel, melyet a görögök ciánt*-nak neveznek. Innen van tehát, hogy Homer ezen képzeletnek megfelelőleg Achilleus paizsán, melyet 7hpcuaros isten Thetis kérelmére oly művészies mesterséggel készített, eme fölvilág képét tünteti fel. A paizs köldöke körül körben a föld és ég volt látható, a nap,- hold- és csillagokkal, ábrázolva a földi élet is, mialatt a paizs legszélsőbb párkánya az Okeanust mutatta, Ezen achilleusi paizs igen szépen és terjedelmesen van leírva az Ilias XVIII. éneke 408—008 verseiben. E régi mythologiai nézet okozta, hogy a legrégibb geographusok, Herodot állítása szerint (4,30) egészen az ő koráig, a földet olyannak képzelték, mintha az „körben esztergályozott" lett volna, melyet az Óceán folyt körül : ytl.oi Jt ciQt'uv yrjç Tttotôâovç yQtxijjuvTUi itokkovç ijârj, xcà ovJt'rct vôov l/ôrrt», t^rjyrjGÛiitrov oi 'P-xtitrôr rt otoviu yocccpovGt TttQijj rf/v yrjr tovGctv xvx)-or tot a w,- ctnô TÔOTIOV . . . De ezen a nap által megvilágított, és az élő lényektől lakott felvilágnak, t. i. a földnek, vagy a világhegynek (mely utóbbi egész ter"') Az Okeanus tulajdouképen a paradicsom folyoiból, azaz a világhegyből, ömlik ki.
