Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

Ha itt Herakles árnyékának elválása önmagától bizonyára igenis homályos és ellentmondó képzeletet nyújt, annyi azonban még is bizonyos, hogy Homer ezáltal Herakles kétféle tiszteltetési módját, t. i. mint emberi hőst, és mint istenitett fiát Zeusnek akarja feltüntetni, s azért mint hőst az alvilágba utasítja, mint isten fiát pedig a legboldogabb istenek országába juttatja. A testtől megvált lelket különféle madár képében is képzelték, miáltal ama testetlen lénynek, kiváltképen a gondolathoz hasonló sebességét és akadálytalan ide-s-tova mozgását akarták jelezni. Ennélfogva a római császároknak holtuk után való istenitésénél (consecratio, änofrsojais®) a számukra emelt gula alakú máglyáról, ennek elhamvadása után, egy sast bocsátottak a magasba annak jelképezésére, hogy a császár lelke égbe, az istenekhez repült. — Virgilius a lelkeket majd madarakkal, majd pedig dongó méhekkel hasonlítja egybe : At cantu commotae Erebi de sedibus imis Umbrae ibant tenues, simulacraque luce carentum : Quam multa in foliis avium se millia condunt. — Georg. 4, 471—3. Hunc circum innumerae gentes, populique volabant. Ac veluti in pratis, ubi apes aestate serena Floribus insidunt variis, et Candida circum Lilia funduntur: Strepit omnis murmure campus. — Aen, 6, 706 — 9. Még lepke alakjában is képzelték a lelket és nem ritkán ugy is ábrázoltatott, mint p. o., midőn Athene a Prometheus által alkotott emberi testnek a lelket lepke alakjában adja. A rómaiaknál a megholtak lelkeinek elnevezése, tekintettel a földi életre vonatkozó tevékenységeikre, e néven m a n e s fordul elő. Azon lelkek (m a n e s), kik jó, és a család körül érdemeket szerzett emberekéi voltak Lar fa m iliaris (a család védő istene) cím alatt tiszteltettek, míg a gonoszok lelkei, (manes) a lárvákhoz és kísértetekhez számittatának, miután a családnak halála után is ártani törekedtek. Ekként a man-ok (manes) egyenesen a család d a e m o n- vagy gen iu s a i v a 1 cseréltetnek fel, és a ház vagy család védő isteneinek, jó daemonainak is nevezhetők: dii Manes, isteni man-ok. Azért gyakran sírköveken is láthatni e feliratot : D. M. (diis Manibus). 6) A consecratio, clno&i'bjatç, igy történt. A hulla eltemetése után a megholtnak viaszkból készült képe 7 napig volt a palotában eleíantcsont-ravatalon kitéve. Ezután lovagok és senatorok által a fórumra, és innen Mars mezejére vitetett. Itt pompásan feldíszítve és füstölőszerekkel körülvétetve máglyára helyeztetett, melyet az uj császár meggyújtott. Az állvány tetejéről sast eresztettek ég felé, mely a nép képzelete szerint a császár lelkét az istenekhez elvitte. E pillanattól fogva a megholt isten gyanánt tiszteltetett, Divus-nak neveztetett, tiszteletére pedig templom építtetett s számára papok rendeltettek.