Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878
9 portrímmel; akár (a a b b) tehát páros rímmel, akár (a b a b), vagyis keresztrímmel. Jellemére nézve kétféleképen használható : lassú, zenére terjedtebb ütemei s azok egyfajusága ; — élénkebb, gyorsabb folyamatú zenére a sorok rövidebb volta, nemkülönben egy-egy ütem könnyű ismételhetése teszi alkalmassá. És így elbeszélésre, komoly vagy derültebb hangulatú érzelmeknek kifejezésére egyaránt alkalmasnak mondható. Ilyen idomú költemények Petőfinél a következő címűek : „M i haszna, hogy a csoroszlya" (150.) mely így kezdődik: Mi haszna, hogy | a csoroszlya Az ugart föl- | hasogatja? Hogyha magot | nem vetsz bele, Csak koróval | leszen tele. Továbbá ilyen idomúak Petőfinél a következő költemények : Kördal (161.) Ki vagyok én nem mondom meg (168.) Befordul tam a ko nyhár a (170.) Lánggal égő teremtette (171.) stb. Összesen 35 költemény. Mindez egyszersmind kivétel nélkül páros rímü, tehát a legegyszerűbb, a népköltészet módja szerint való. E csoportban vannak Petőfi legszebb dalai legnagyobb számmal ; azok a dalok, melyek valódi népdalok gyanánt vannak elfogadva. A mi önkeblének sóhaja, vágya és indulata, öröme és fájdalma, szenvedélye és szerelme : hü, igaz, őszinte, s a tartalom egyszerű, tiszta igazvoltával az idom egyszerűsége és zengzetessége jár karöltve. A mi utánképzés, reflexió, a helyzetdalokban, rajzokban és románcokban, az is tartalom és idom szerint teljes hűséggel népies. Itt és ott a tartalom majd játszi, enyelgő ; majd lelkesedetten szárnyaló, majd mélyen ábrándos és szelíden borongó : jeléül, hogy ez idom komoly és derült hangulatra egyiránt alkalmas. Mielőtt a többsorú szerkezetekre átmennénk, tekintetbe kell vennünk a „Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?" (631.) sztrófáját : Mit csinálsz | mit varrogatsz ott ? A ruhámat | foltozgatod ? Rongyosan is | jó az nékem, Varrj inkább egy | zászlót | feleségem, melyben a negyedik sor (4+2 + 4) ütemzetű s így az egész idom, bár az előbbiből keletkezett, mégis a kibővülés következtében önálló idomnak tekintendő. Mindezek négysorúak voltak ; a következőkben már öt sort találunk egyesülve: „Mi volt nekem a szerelem?" (489.) Mi volt ne k e m | a szere lem? Számos ízben | könny patakja, Gyenge sajka | úszott rajta, Benne lelkem | volt a sajkás, Hajtó szellőm | a sóhajtás.