Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

24 Az ilyen szabálytalanságokat ma könyelmüségből, szeszélyből származtatnánk. Ugyanezen csoportba tartozik a „Puszta föld ez, a hol most járok" (252.), mely különben nincs sztrófákra osztva. Összesen tehát 10 mü vallja sajátul ezt az alapidomot. Jellemére nézve az idom élénk, frissebb dalolásra alkalmas, akár a (4 + 2 + 3) akár (4 + 5) ütemzésünek vegyük, mert ez utóbbi esetben az ötszótagú ütem valamivel gyorsabban dalolandó, amint ezt sok szép népdalban tapasztalhatni. Természetes azonban, hogy a szerkezet különböző volta a zenészeti dallam más-más lengését hozza magával. Van eset, hogy az ötszótagú ütem (4+1)-re tördelőzik, úgy hogy az előbbi sor (4+4+1) ütemzetünek lássék ; s van egy költeménye Petőfinek, mely határozottan ily alapszerkezetü sztrófákból áll, s ez az „Ezrivel terem a fán a megy" (212.): Ezrivel | terem a fán a Megy ; Feleségem | van nekem csak Egy, De mikor még | ez az egy is Sok, Előbb-utóbb I sírba vinni Fog. D) c/í hatszó tag aval társult ncgves ütem szerkezetei. A négyes és hatszótagú ütem szerkezetei között első a (4-1-6) ütemzetü; ha ebben a hatszótagu (4 + 2)-re válik, keletkezik a (4-1-4 + 2) ütemzésü ; és ez szabályképzőül, szabatosan használva, tudtunkra, csak egyetlen egyszer fordul elő Petőfinél, a „Gyönge vagyok" (196.) c. költeményben, melynek első sztrófája ez : Gyönge vagyok j testem-lelkem Fáradt ; Vessétek meg ; nekem azt az Ágyat. Vesd meg rózsám j hadd fekügyem Bele, Hadd pihenjem | ki magamat Benne. Szabatosságra közel állna ehez a „Pusztán születtem" (197.) melynek csak is az első sztrófája esik kifogás alá. Különben a hatszótagu ütemnek (4 + 2)-re váltát láthatni még a „Hull a levél a virágról" (265.) című dalban is: Hull a levél | a virágról, Elválok én | a babámtól,