Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

22 H'sz én vagyok, ha | nem csalódom Én és senki más. Két sztrófát kellett idejegyeznünk, mert az első oly szabálytalan, hogy a megállapításra nézve nem lehet elégségesnek mondani, de a második, valamint a többi sztrófa átalában nem hagy kétséget az idom szerkezetére nézve. Ilyen alapszerkezetü, bár elég szabálytalanul, a „L i 1 i o m Peti" (306.) de majdnem kifogástalanul szabályosan ütemzett a „M ár galambom engedj meg" (547) ; szintígy csaknem teljesen szabályos a „Tavaszhoz" (662.) melynek ötödik sztrófája ez: Hozd magaddal | a pacsirtát Nagy mesteremet, A ki szép I szabad dalokra Tanít engemet, melynek második sora ekkép volna szabályozható : A ki szabad | szép dalokra | tanít engemet. Van tehát ezen idomra összesen négy mű ; mindannyi k é t so r ú s így természetesen páros rírnü. Négy sor van véve egy koszorúba a „V i z és bor" (770.) című dalban, melynek egyik szabatos sztrófája így hangzik : Nyári hévben | a virágszál Sanyarogva nő, A virágot I uj életre Kelti langy eső. Csüggedésben | tikkadásban Langy esőm a bor, Permetegje | enyhe csöppjén Vérem újra forr. Ha a (4 + 5) szerkezetet kétszer veszszük, a (4 + 5 || 4 + 5) szabályképzőt nyerjük s ez fejti meg a „Ő, a kedves drága kis leány" (272.) c. k. idomát: O, a kedves | drága kis leány, O s az élet | lakták szivemet ; Mint repkény a | fákat, a remény Átszövé e I tündérkertemet. Ezekben a szerkezetekben az ötszótagu ütem fölbontatlan. De az ötszótagu ütem többnyire (2+3) oszlik, így a népdalban: „Ezt a kerek | erdőt | járom én." = (4 + 24-3). Igaz azonban, hogy ez a sor nemcsak a 4 + 5-ből, hanem a (6 + 3)-ból is származtatható, ugy hogy a hatszótagu ütem tekintessék (4 + 2)-re oszoltnak. De végre is akár a (4 + 5)-ből, akár a (6 + 3)-ból vezessük le, végeredményül mégis csak a (4 + 2+3) alapszerkezetet kapjuk mint szabályképzőt, melyben tehát a négyes és hármas ütem kö£é egy kettős ütem illeszkedik. Induljunk meg ennek a vizsgálatára.