Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1873

4 sággal értekeztek ; legújabban pedig Lipp Vilmos a szombathelyi kir. Jogymnasiura tanára, kinek nagy gond- és fáradsággaPösszegyüjtött föliratainak nem csekély hasznát vettem, az archaeologiai Értesítőben, továbbá az évenkint megjelenő vasmegyei régészeti egylet Értesítőjében és egyebütt, szakavatottságának kitűnő jeleit mutatja : kinek fáradhatlan buzgalmából létesült a megyéspüspök áldozatkészségével a vasmegyei régészeti egylet, és ennek muzeuma Szombathelyen. Mindemellett nem véltem haszon nélküli munkát tenni növendékeink részéről, mi mellett még azon öntudat is lelkesített, hogy a fontos ügy ekként nagyobb elterjedésnek örvendhet. I. Mielőtt Sabariáról szólanék hasznosnak vélek némelyeket Pannoniáról és ennek a romaiak előtti koráról megjegyezni. — A régi Pannónia a mai Magyarország Dunán-tuli részét tette, melyet Kr. U. előtt 35-ben foglalt el Octavianus Caesar, midőn azt a római birodalomhoz csatolá. De ekkor még nem lőnek a pannonok minden jogaiktól megfosztva, mert ez csak akkor történt, midőn a praefectik által szerfölött sanyargattatva az illyr- és más szomszéd népekkel régi szabadságaik visszaszerzésére szövetkezve, a római iga lerázására kísérletet tettek. De ekkor Tiberius által legyőzetvén Pannónia római tartománynyá lőn Kr. U. után 8-ban. A második század közepén Pannónia már alsó- és felsőre osztatott, mely fölosztás egész a 4-ik századig tartott, a midőn Galerius egy uj pannóniai tartományt alakított, és nejéről Valériáról valeriai tartománynak nevezett el.. De nem sokára Pannónia ismét uj felosztást nyert, és a következő négy tartományra lőn felosztva : Pannónia prima, secunda, provincia Savia és Valeria. A Pannónia elnevezés magyarázása körül különféle véleménynyel találkozunk. Némelyek ugyanis Macedonianak Paeonia nevti taitományától származtatják azt: mert néhány görög Írónál Pannónia helyett Paeonia és pannonok helyett p a e o n o k olvasható ; némelyek a tót pan szótól származtatják, mely urat vagy Istent jelent; mások a görögök vagy romaiak Pan nevü istenségéről, vagy termékenységénél fogva a kenyér (panis) bőségéről, vagy pedig a pannus (posztó) szótól; mig végre némelyek azt sz. Márton hegyéről a mai Pannonhalmáról származtatják: szerintök ugyanis e hegyen Pan isten tiszteletére templom létezett volna, hová a szomszéd lakosok, kik e miatt pannonoknak neveztettek, ez isten tiszteletére gyakran felrándultak, mig később ez istenség tisztelete mindinkább elterjedvén az egész tartomány Pan tiszteletéről Pannonianak neveztetett. De a bizonytalan származtatások közt több valószüniséggel látszik birni az,mit Dio Cassius*) a római történetről szóló hires müvében mond: Post *) Dio Cassius Coccejánus, jeles régész, kétszer Consul, Praetor és felső Pannónia elnöke szül. bithyniai Nicaeában és élt 155—229 Kr. után, megírta a rónai történelmet 80 könyvben