Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1873

7 vetkeztében történt, hogy a sabaria-vidéki pannoni bojok régi lakhelye pusz­tulásnak indult: és innen a fönntebb emiitett bojip úszta elnevezése. Ez­után a bojok Tectosagus, Troemus és Tolistoboius vezereíktől különböző elne­vezéseket nyervén, Kis-Azsiába költöztek, és ott Galatia tartományt alapították, igy neveztetve, mert a bojok gall származásúak voltak. Nehogy pedig régi hazájokról háladatlanulmegfeledkezni látszassanak: az újonnan elfoglalt helyeket a Pannoniában hátrahagyott lakhelyeikről nevez­ték el. így látjuk Galatiaban a Tolistobojok földjén Vin dia vagy Vinda nevű várost, mely elnevezés egészen megegyez a Pannoniaban létezett Vindo­bonának (Bécsnek) a Yindus folyamtól — vagy az ott lakó Vind nemzetség­től származó legelső elnevezésével. Középkori irók müveiben emlités történik még egy Galatiában létezett Sibaris vagy Siberis folyóról is, igy neveztetve a felső pannóniai Sibaristól, mely a legrégibb időkben Sav árián a k nevez­tetett, honnan a bojok vagy tolistobojok kiindultak. Dacára mindezeknek a pannoni bojok neve nem enyészett el, hanem boji puszta nevezet alatt továbbra is fennmaradt, mi azonban nem ugy értendő, mintha abban a római uralomig semmiféle város vagy falu nem léte­zett volna, hanem azon egyszerű okból, mert a szenvedett csapások után nem birl annyi népességgel, mind azt a föld termékenysége, következőleg a nagyobb számú lakók befogadásira alkalmas volta különben megengedte volna. Strabo*) mis boji pusztáról és egy daciai vereségről tesz említést, V. 13. Mivel pedig e tekintetben Plinius is egyetért Strabóval, különbsé­get kell tennünk a pannoni, és azon bojok pusztái közt, kik a dákok ellen szenvedtek véres vereséget : mert ezeknek neve elenyészett, a pannoni bojoké pedig tovább is fennmaradt. — De, midőn Pannoniának a romaiak előtti ko­ráról szólván, a legrégibb történetírók véleményét tartom szem előtt, nem aka­rok állításaikhoz annyira ragaszkodni, mintha egyéb jeles régiségbuvárok nézeteit, kik e tárgyról szintén nem csekély szakavatottsággal írtak, egyenesen visszautasítani akarnám, — ki is tudná ily régen történt dologból, a hol gyak­ran még véleménykülönbségek is léteznek, a valót teljes biztonsággal kifür­készni?! Azonban Schönvisner István kilünő tudósunk, kinek Antiquita­tes et História Sabariensis cimü 9 könyvből álló munkáját nem c-ekély haszonnal tanulmányoztam: az ellenvélemények elősorolásával ezeket látszik helyben hagyni. II. Ezekután áttérhetek annak bebizonyítására, hogy Sabaria a római csá­szárok fényszakában híres gyarmat — Colonia —, és íelső Pannónia fővarosa volt, ugy azonban, hogy előbb a Sabaria elnevezést szónyomozásilag szár­*) Strabo jeles földirő szül. pontusi Araassiaban Kr. e. 25-ik év körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom