Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1872

7 élénk taglejtések kisérték. Crassus, kit Ciceró még jobban kiemel Coelius Antipater rhetortól képeztetett ki Széles jogismeretekkel birván a poli­tikai szónoklatokban tünt ki. Méltóság és komolysággal beszélt, a nélkül, hogy az alaki finomságot és a beszéd szellemét feláldozta volna; s ezt ő a jó előadás egyik főkellékének tartotta. Csak kevésbbé jelentékeny töredékeket birunk tőle. — Midőn Ciceró korához vagyis az ékesszólás fényszakához még in­kább közeledünk, a jeles szónokok husszu sorával találkozunk ; mind­annyian kitűnő férfiak, kik az ékesszólást a tekintély kivivására legal­kalmasabbnak tartották. Ezek között kiemelkedik Q. Hortensius Ortalus, Cicerónak barátja és sokáig versenytársa. Született 640 u. c. a nyilvános pályát 674-ben a quaestorsággal kezdé ; aedilis volt 679, praetor 682 és consul 685 ; Ciceró kivel oly sokáig az ékesszólás koszorújáért har­colt, magasztalja szellemi tehetségét, kellemdus, meleg és művészeti előadását. Beszédei élő szóval előadva jobban tetszettek, mint olvasva „dicebat melius, quam scripsit Hortensius" — Ciceró Orator. 37. — Beszédeiből csak töredékek maradtak fenn. Az eddig emiitett szónokok között találkoztak olyanok is, kik az ékesszólást elméletileg taniták s irataik által fejleszték. Ciceró előtt azonban, ki tulajdonképen a rheto­rica elméletére vonatkozó iratok hiányát a latin nyelvben — a görög ezekben bővelkedett — az ő müveivel pótolá, e tudományos foglalkozás csak gyenge eredményt mutathatott fel. Ilyen, ki a rhetoricát tanitá, vala Plotius, ki „de gestu" cimü munkát is irt; Gnipho, kinek né­melyek a „rhett. ad Herennium" cimü munkát, mely Ciceró rhetoricai iratainak előrebocsáttatik, tulajdonítják. Plotius másoknak is irt beszé­deket, a mint ezt talán már előtte Aelius Stilo és Persius, utána Canu­tius, Ciceró kortársa tevék. Lucius Aelius Stilo Praeconius, Varrónak tanítója Lanuviumból származott és Rómában buzgó hallgatói közé az ifjú Cicerót is számította „cum essem apud Aelium adolescens, eumque audire perstudiose solerem." — Brutus. 56. — Suetonius emliti L. Ota­cilius Pilitust, ki mint rabszolga észtehetsége és tudoraányos képzettsége által magának a szabadságot kivivá; ez az ékesszólásban Pompeiust is, kinek tetteit leirá, kiképezte Ugyanazon időben Suetonius tanúsága sze­rint Epidiusnak, Augustus tanárának is volt Rómában iskolája. Előadá­sokat a római és görög rhetoricából tartott még Sextus Clodius, kit Augustus fejedelmileg megajándékozott. Végre említésre méltók C. An­nius Cimber és M. Terentius Varró; ez utóbbi rhetoricát is irt, mely azonban egyes töredékeket kivéve elveszett ; hasonló sors érte Apollodor rhetoricájának azon fordítását, melyet C. Valgius készített. II) Az ékesszólás fényszaka. A legnagyobb szónok és az összes irodalom legtündöklőbb hőse

Next

/
Oldalképek
Tartalom