Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1871

7 nek, látjuk Ai. 622—634. Ott ecseteli a kar az előrelátható jajveszéklést és az agg Eriboia mély fájdalmát, ha fiának Aiasnak őrültségét hirül veendi: Hallatszik ajkiról nyögő nehéz sóhaj, S mély fájdalommal tép ezüstös fürtiben. A szerencsétlen atyát Telamont is sajnálja a kar. Ai. 641—645. mert soha sem érte még Aeakos házát oly súlyos csapás. Antigonéban a gyer­mek szerencsétlensége még öngyilkosságra is vezeti az anyát. Ugyanis mi­dőn Eurydike királynő utolsó fiának Haemonnak öngyilkosságát megtudá, nem akarja őt túlélni és önmagát végzi ki, miután férjét, mint gyermek­gyilkost elátkozta. így elveszté Kreon egy napon nejét és fiát, és éreznie kellett, hogy a családélet oly kincs, melyet kormányzási eszély nem képes pótolni. Trach. 308—305. kéri Dejanira, az elfogott szüzek látása által mélyen megilletődve, Zeust, ne bocsásson gyermekeire ily nyomort, és ha mégis, ne életében. Az anya tehát gyermekeinek szerencsétlenségét nem akarja legalább saját szèmeivel látni. A szülők legyenek elfajult engedet­len gyermekeik iránt kimélettel és gyöngédséggel is, és a roszat ne fizes­sék vissza roszszal. Vesd össze Elektra 770. k. : „Valami nagyszerű anyá­nak lenni, mert még akkor sem, ha a gyermekek a szülőkön méltatlan­kodnak, lepi meg őt a harag." E szavakat ejti Klytaernnestra fia, Oresztes halálának hamis hire hallatára. Szende nyájas, emberi vonás Sophokles­nél, hogy Klytaernnestra első érzése a hir hallatára a szeretet természetes gerjedelme a gyermek iránt, kit fájdalommal szült. Tehát egy Klytaern­nestra sem fojthatja el teljesen az anyai szeretet szózatát. Oed. Kol. 1615. k. vv. Oedipus leányaihoz igy szól: szó egyetlen egy Feledtet annyi bajt, mit értem tűrtetek: A szeretet! melyet inkább mint bárki más Atyátok értetek szivében hordozott! Ez által a szülök szeretete mint a legerősebb van jelezve, mely csak létezhetik. Gyermekek birása az istenek áldásául vétetett és igen ohajtottak va­lának. Azért kivánja Oedipus Oed. T. 271. azoknak kik parancsát nem teljesitik, büntetésül, hogy gyermektelenek maradjanak. A szülők gyermekeiktől ne legyenek elkülönítve, hanem a legbensőbb viszony által összefűzve velők együtt éljenek. Azért röpdöse Oedipus szive Oed, Kol. 1096. k. vv. a legnagyobb örömben, midőn Kreon által elrabolt leányait visszanyerte. Vak atyjok elé kellett jönniök, ki örömét lelte abban, hogy kezeivel illethette őket. Lásd 1110—1114 vv. De Sophokles tragoediáiban akadunk érzéketlen anyák néhány pél­dájára is. így Klytaernnestra Elektra és Oresztes irányában oly anyának mutatja magát, ki az anya nevet meg nem érdemli. Oedipus királyban Jokaste cselekvésmódját, ki saját fiát egyik szolgának adta át meggyilkolás végett, férje Oedipus illőleg megbélyegezte, minthogy bámulva és boszusan kérdezij: „O maga, a nyomorult anya adá át neked saját gyermekét meg­ölés végett V-' De a kettő közül egy sem kerüli el a megérdemlett bünte­tést. Jokaste, midőn Oedipus származását kutatja, kimondhatlan félelmet és aggályt érez, mely öngyilkosságra vezeti. Es Klytaernnestra, ki egyiránt alávaló mint anya és hitves, gonoszságáért lakol, saját fiának boszuló fegy­vere által találva. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom