Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából vetkezőkben még említésre kerülő Purkircher György munkásságában (lásd például Pannóniáé lugensét [1565]). De a motívumkört és a vele társuló békevágynak a megszólaltatását - ne feledjük, hogy az Európát sújtó háborúk e korszakában s azok ellenében fogalmazódik meg a humanizmus összetevőjeként a modern békeeszmény - követhetjük Janus Pannoniustól (lásd A békéért című versét és másutt) Bornemisza feljajdulásain keresztül akár a felvilágosodásnak ekképpen is klasszicizáló visszacsatolásáig Csokonainál (A békekötésre). 17. Gyalui Torda Zsigmondot művei, tevékenysége és kapcsolatai alapján a reformáció feltétlen hívének kell tekintenünk; Melanchton Perényi Péternek írt levelében (1545. március 27.), amelyet a feldolgozásokban gyakran idéznek, Gyalult nemcsak a klasszikus nyelvekben, hanem az egyházi tudományokban is képzett férfiúként jellemzi. írásainak tanúsága szerint a reformációnak melanchtoni jellegű változatához állt közel, s az egyoldalú és „hitvitás” állásfoglalástól mintha idegenkedne. Az effajta arányérzék mögött pedig, feltételezzük, egyrészt az antikvitáshoz való - a tanulmányban és ismertetésünkben egyaránt kifejezetten hangsúlyozott - erős s eszmei kihatásában meghatározó kötődése rejlik, másrészt az előbbit is magában foglaló sokoldalú és sokrétű műveltsége (erazmusi értelemben is), amelynek „padovai szerzeményét” (a padovai egyetemnek a reneszánszban kialakult szabadgondolkodású hagyományát) talán olyformán kell számításba vennünk, ahogy arra Miroslav Okál a pozsonyi orvos, botanikus és humanista költő, Purkircher György életművének tárgyalásában utal, rámutatva, hogy írásainak torzsalkodó, vallási élezettségét a padovai orvostudományi stúdiumok után mérsékeltebb és egyetemesebb, humanisztikus hazafias témakör és hangvétel váltja fel (vö. Okál, M.: Bratislavský humanista Juraj Purkircher. Vlastivedný časopis, XXVIII, 1979, 2, 71-74, 73). Purkircher költői életműve - Georgius Purkircher: Opera quae supersunt omnia. Edidit Miroslav Okál, Academia, Budapest, 1988. - Megjegyezhetjük még: az Oresztész-fordítás ajánlása Kálmáncsehinek az eszmei differenciálódás szempontjából önmagában nem értékelhető, mivel Kálmáncsehi radikalizmusa csak az ötvenes évektől válik látványossá, de talán bizonyos mértékben diagnosztikus - a levelek tanúsága szerint (lásd a továbbiakban) - Gyalui bensőséges barátsága az ugyancsak görögös Dryanderhez. A burgosi születésű, spanyol családból való Franciscus Dryander (Enzitas) tanulmányait fivérével együtt Németalföldön végzi. Spanyolra fordította az Újtestamentumot, s a fordítást V. Károlynak dedikálta. A császár azt elfogadta ugyan (1543), de udvari papja, Dominique de Soto észrevételei alapján a szerzőt kiszolgáltatta az ink-53
