Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából Prešov - vedecká knižnica, Prešov, 1969. Szülővárosában 1999 szeptemberében emléktáblát helyeztek el, s nemzetközi tudományos szimpóziumon emlékeztek meg róla. Rudolf Schuster még amikor kassai polgármester volt, 16. századbeli elődjéről drámát írt, melyet 1998 szeptemberében a város fő utcáján, illetve főterén eljátszottak. 8. S ez - ha visszahelyezkedünk a korba - az idézettekkel kapcsolatban paradox módon rajzolódik ki, mert bár a költeményben Nádasdy palatínussá választása kétszer is az uralkodó kívánsága szerintinek nyilváníttatott, másutt olyan állítással találkozhatunk, miszerint épp a király akaratának ellenében, azaz az eretneküldöző Báthory Andrást mellőzve (aki elől Kálmáncsehi is szökni kényszerült...) választották meg Nádasdyt (vő. Zoványi J.: A reformáció Magyarországon 1565-ig. Genius, Debrecen, 1921, 269; Kálmáncsehire vonatkozóan úgyszintén: Egri Lukács levele Melanchtonhoz. In: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. XI, 1927, 74-75). 9. Galeotti Mártii Narniensis, Regie quondam Bibliothecae Budensis praefecti, Comentarius elegáns de Matthiae Corvini Hungáriáé régis, egregie, sapienter, iocose dictis et factis. Viennae Austriae A. C. MDLXIII. Újabb kiadása: Schwandter, J. G.: Scriptores rerum Hungaricarum veteres etgenuini. I. Bécs, 1746, 528-565, Galeottónak a címlapon és Gyalui Torda ajánlásában („et Bibliotheceae Regiae Budáé praefuit”, 532) megadott királyi könyvtárnoki tisztsége cáfolt (lásd Hegedűs I.: Bartolomeo della Fonte. Irodalomtörténeti Közlemények, XII, 1902, 12-13). 10. A mű keletkezésének időpontját Gyalui a filológiai érdeklődésű Gasparus de Nydbruckhoz, királyi titkos tanácsoshoz a nagysárosi várból (ahol apósánál töltötte épp családjával együtt a húsvéti ünnepeket) 1555. április 8-án írt levelében rögzíti. A költeményt azonban csak Schwandtner adta ki Sigismundi Tordae in Divum Joanem Babtistam Hymnus címmel (i. m. 566-568; a tanulmányban a kiadást jelölő évszám [146] sajtóhibás). 11. A humanista költőként is neves Wernher György elégiagyűjteménye: E/egiarum liber unus (Cracoviae, 1523); az 1554-ben Krakkóban megjelent Pannóniáé luctus kötetben a mohácsi vészről szerzett költeménnyel, több dicsőítő poémával, gyászverssel és epitáfiummal szerepel. E műve egyedülálló, s európai viszonylatban is a legelső effajta szakkiadványok közé tartozik. Igazi sikerkönyv, amely még a 16. században nyolc kiadást ért meg (Bázel, 1549; Bécs, 1551; Bázel, 1556; Antwerpen, 1557; Bécs, 1558 [német nyelven]; Köln, 1563, 1591, 1595), a folytatásban pedig még hármat (Frankfurt, 1600; Nagyszombat, 1713, Bécs, 1746 [Schwandtner: i. m. 842-862; Gyalui verses ajánlását lásd 51
