Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából va, hogy bizonyos erények (például a jótevés és a hála mint ilyenek) minden társadalomban megvannak, az erények forrását az ember természetében rejlő - ma azt mondanánk - invariánsként fogja fel. Ennek igazolása végett pedig főképpen a költőkhöz folyamodik. Elfogadja a természetnek és az emberi értelemnek lényegbeli azonosságát; szerinte van törvény, amely szabályozza, mit kell erényesnek tartanunk, és mástól óv minket. Az igaz, arányos és állandó mind az értelem sajátossága, s ami az értelemben van, az a természetből származik. A recta ratio az erények forrása, s a rosszat a „gondolat elhomályosulása” okozza. Amint kivehetjük, érvelésében ľgy legfőképpen Cicero Dß legibus első könyvére támaszkodik, mely szerint a természettől fogva minden érvényes, s a törvények, az erkölcs és az eszmék nem emberi konvenciók, hanem a természettel azonos s abból származó isteni (s vele egyező emberi) értelem által felismert erények kifejezői. Eközben Gyalui a természetet már a bevezetésben - az arisztotelészi felfogáshoz híven - mint az anyagot, a formát, mozgást, annak okát és célját egyaránt magában foglaló fogalmat határozza meg. A tanulmányban összegeződő anyaggal kapcsolatban ez esetben is megjegyezhetjük; Gyalui Torda Zsigmond érvelésében, általa a klasszikusoknak a szemléltetett módon (Platón és Arisztotelész tanításának bizonyos egyeztetésére törekedve) való szelektív megközelítésében a humanista értelemközpontúság, a ráció iránti bizalom manifesztálódik. A feldolgozás külön tárgyalja az életrajzi vonatkozásokat és külön a művek tartalmát és filológiáját, ismertetésünkben megbontottuk a tárgyalás sorrendjét, s a következőkben a humanista tudós sorsának alakulásához térünk vissza. Fonalát ott hagytuk el, amikor a költő és tudós az oktatói pályát államigazgatásira cserélte.12 Melanchtonnal mindvégig kapcsolatban maradt, s leveleinek egyik témakörét változatlanul a magyarországi és erdélyi hadihelyzet képezi (1556). Gyalui mint királyi biztos Eperjesnek és a vármegyének főleg a hadi helyzettel összefüggő ügyeit intézi, s ebből kifolyólag a keleti régiókban állandóan úton van. Védelmi célokra az egri püspöktől igényel pénzbeli támogatást, Verancsics azonban ezt ismételten megtagadja. Levelezésük tanúsága szerint a két férfi közt emiatt feszültté vált a viszony, amiben nyilvánvalóan Verancsicsnak a vallásügyekbe való be-46
