Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából

Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából

OKÁL, M.: La vie et l’oeuvre de Sigismond Gélous Torda [Gyalui Torda Zsigmond élete és műve]. In: Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského. Graecolatina et Orientaia. Ročník VI., 1974, 105-155.

Az akadémiai irodalomtörténet első kötetének a magyar humanizmust tárgyaló részében többször találkozunk Gyalui Torda Zsigmond nevével. Az erdélyi Torda melletti Gyalu községből származó humanistát a fejezet mint eperjesi rektort, majd a kassai kamara elnökét idézi, aki „görögről latinra fordította Euripidész Oresztész-tragédiáját (Bázel 1551)”, s közzétette Galeotto Marziónak Mátyás király bölcs mondásairól és tetteiről írt könyvét; ezenkívül a humanista írásbeliség műfajainak ismertetésekor is említés esik róla (vö. Klaniczay T. [szerk.j: A magyar irodalom története 1660-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964, 289-290 és másutt). De bár a korral foglalkozó valamennyi dolgozatban kiemelik jelentőségét, egységesebb szempontúnak csak Gömöry János vázlata mondható.1 Ilyenformán a magyarországi humanizmus e képviselőjét mind ez ideig a legrészletesebben Miroslav Okál feltüntetett tanulmányából ismerhetjük meg. A szerző mind Gyaluinak, mind barátainak, társainak és tanítványainak egymás közti levelezésére, továbbá Gyalui esküvője alkalmából a prágai Collinus szerkesztette humanista gyűjteményre (De nuptiis Geloi) és a költőnek saját kezűleg írt naplójára-fe(jegyzéseire (S. Tordae Ephemerides) támaszkodva fűzi egységbe az életrajzi adatokat, és filológiai részletezéssel elemzi irodalmi munkásságát.

Eszerint az általa német származásúnak vélt, de hungarus-magyar patriotizmusát minduntalan kinyilatkoztató Sigismundus Gelous Torda (vö. 151) - akinek magyar tudását Paxy Annához, Révay Ferenc özve-37