Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Gymnasiologia

Gymnasiologia

Könyvtár, 1-2. füzet. A Magyar Evangélikus Szövetség kiadványa, Rozsnyó, 1930; Kde odpočívajú obete Karaffovej krvavej jatky? Poslovenčil Gustáv Pogány. Pallas, Prešov, 1930). A vértanúk maradványai rézszarkofágban nyugszanak az evangélikus templom kriptájában, komor pompájú eperjesi újratemetésüket Gömöry János az Emlékeimben is leírta (133-146).

17. Divald K.: Eperjes templomai. Adatok Rombauer János festőről. Singer és Wolfner, Budapest, 1904, 4, 10. A város alapításáról Tarczai György írói álnéven történeti regényt is írt (Mikó Solymár).

18. A történeti tények szabatos kezelését minősíti egyebek közt a szerző érdemének Gömöry János egyik recenziójában: A kassai szent Erzsébet dóm. írta Dr Wick Béla. Evangélikus Lap, XIV, 1937, 12/a, 185-190; 13-14, 211-219; új kiadása: Nap, Dunaszerdahely, 2000. Egy másikban az analitikus eljárást, tehát a stílusjegyekre támaszkodó elemzést exponálja mint művészettörténetileg megfelelőt és indokoltat. Vö. Móricz Virág: Szárnyasoltárok a bártfai Szent Egyed templomban. Magyar írás, I, 1932, 790-791.

19. A zsidóság a 19. század folyamán és a 20. században Eperjesnek nemcsak kereskedelmi életében és az iparban, hanem a közművelődés terén, a társasági és a társadalmi életben és szervezetekben, a lap- és könyvkiadásban (1919-től Spányi Artúr szerkesztésében jelenik meg az Új Világ hetilap, nevezett a Minerva könyvkiadó tulajdonosa is, ezenkívül még négy kiadónál jelennek meg Eperjesen magyar nyelvű könyvek) stb. olyan feladatot tölt be, amely a város urbánus és európai karakterét erősbíti. A Szózatot héberre fordító s részvételéért a szabadságharcban távollétében halálra ítélt Schiller (-Szinessy) Salamon 1844-től a város első rabbija és később a Kollégium tanára is, aki az 1887-es tűzvész után gyűjtés útján Angliából támogatja újjáépítését, a század második felében a cambridge-i egyetem professzora. Lau M. Chajm 1928- tól 1937-ig volt az ortodox hitközség rabbija, fia pedig Izrael Állam főrabbija. Landau Izidor kiadói tevékenysége vagy dr. Auszterlitz Tivadar sokrétű publikációs tevékenysége részletes elemzést érdemelne. Bárkány Jenő építészmérnök és Auszterlitz nevéhez fűződik Szlovenszkó területén az egyetlen zsidó múzeum megalapítása 1928-ban Eperjesen. Külföldi egyetemeken szerzett diplomával, a berlini, stockholmi, londoni, edinburghi, bécsi és prágai klinikákon több éves orvosi gyakorlattal mélyítve el szaktudásukat, térnek vissza a zsidó származású orvosok a sárosi városokba. A Jogakadémián 1901-ben a hallgatók 19,8%-a, a hat egyházkerületi gimnázium diákjainak 37%-a, a kollégiumi főgimnáziumban az 1918/1919-es tanévben 48,2%-a, az 1938/1939-es tanévben 28,3%-a izraelita vallású. A tárgykörhöz lásd Kónya, P. - Landa, D.:

32