Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Gymnasiologia

Gymnasiologia

1966, III. A Kollégiumra vonatkozóan lásd J. Repcék további összeállítását: Bibliografia k dejinám Kolégia v Prešove. Prešov, 1966; Bibliografia k dejinám kolégia. In: Prešovské kolégium v slovenských dejinách. Zost. I. Sedlák. Východoslovenské vydavateľstvo, Košice, 1967, 311-349.

11. Gyaluiról Gömöry János több ľrásban emlékezik meg; ezek a Repöák-féle bibliográfiában hiányoznak. Gyalui Torda Zsigmond. Evangélikus Lap, Rožňava-Rozsnyó, XVI, 1937, 23, 360-364; uő: Eperjes magyar múltjából. Új Világ, XIX, 1937, 49, 2-3 [december 4.]. A legtüzezetesebb monográfia Okál, M.: La vie et ľoevre de Sigismond Gélous Torda. In: Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského. Graecolatina et Orientalia. Ročník VI., 1974, 105-155; ismertetését lásd Zeman L., Irodalmi Szemle, XXVI, 1983, 3, 222-231; Magyar Könyvszemle, 99, 1983, 1, 102-110; úgyszintén kötetünk következő fejezetében.

12. Bocatiusra vonatkozóan lásd Repcék, J. (zost.): Ján Bocatius. Personálna bibliografia. Štátna vedecká knižnica v Prešove, Prešov, 1969.

13. Kiváló áttekintését nyújtja Jaromľr Červenka (Prešovské Evanjelické kolégium v dejinách filozofie. In: Sborník prác profesorov ev. kol. slov. gymnázia v Prešove 1940. Ev. kolégium, Prešov, 1940, 97-138). A filozófusok közül Bayert és Vandrák Andrást mondja a legjelentősebbeknek (127). Gregussnál jártasságát emeli ki Kant filozófiájában, sokoldalúságát, valamint a nemzetinek a szolgálatát. Bayer tárgyalásához még később is visszatért (Prírodní filosofie Jana Amosa Komenského a Jana Bayera. In: Jan Amos Komenskýa Slovensko. Acta facultatis Philosophicae Universitatis Šafarikanae Prešovensis. Red. E. Karšai. Východoslovenské vydavateľstvo, Košice, 1971, 97-110). Az utóbbiról úgyszintén Felber, S.: Ján Bayer, slovenský baconista XVII. storočia. Slov. Akadémia vied, Bratislava, 1953. Az iskola magyar nyelvű filozófiáját mutatja be Mészáros András: Vandrák András filozófiai rendszere (Madách, Bratislava, 1980), kitérve Greguss, Serédi és Szlávik Mátyás munkásságára is. A tárgykörhöz lásd Repčák, J. (zost.): Mihály Greguss. Personálna bibliografia. Štátna vedecká knižnica v Prešove, Prešov, 1971; uő: Andrej Vandrák. Personálna bibliografia. Štátna vedecká knižnica v Prešove, Prešov, 1968.

14. Weber Jánosról a legtöbbet a források kritikai vizsgálatát eszközlő Frenyó Lajos (Kövényi F. Lajos) dolgozataiból tudhatunk meg. Eszerint 1612-ben született Eperjesen (?), hogy hol szerezte orvosi képzettségét, nem tudni; tanácstag, 1662-től Felső-Magyarország örökös gyógyszerésze; 1661-1668 között a város főbírája, másodszor 1675-től 1682-ig viseli e tisztséget. Négy műve közül a pestis elleni védekezésről szóló Amuletum a legjelentősebb, Bártfán 1644-ben német nyelven, 1645-ben magyarul (Amuletum, az az: Rövid és szükséges oktatás a

27