Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Gymnasiologia

Gymnasiologia nem képzelhetők, hogy azokon német és szlovák beszéd, szavalat ne legyen. Még 1883-ban, Vandrák András tanár 50-éves tanári jubileu­mán is felhangzott a szlovák szó” (i. m. 38-39). A szlovák líra mindmáig egyik legjobb fordításantológiájának (Hegyország hangja. Szlovák költők versei. Darvas János fordítása. Kazinczy, Pozsony, 1934) megjelentetését Gömöry János egyengeti, s az általa írt előszóban a műveltség és az irodalom kapcsoló erejét hangsúlyozza. Ily formán érthetjük meg, hogy számára végül is „Nem­zetiségi kérdés nincsen; a legnagyobb érték az ember!” (lásd köte­tünkben a 47. lapon). Az egyén személyes viszonyulásán, értékrend­­szerén múlik minden; ember voltának természetesen megvannak a függőségei, miközben az anyanyelv megtartása, használata és okta­tásának lehetősége minden szinten s bármilyen arányszám, százalék­­arány korlátozása nélkül nem válhat sohasem vita tárgyává. A vi­szonylatban hadd idézzük még a Kollégium két volt diákjának az ál­lásfoglalását: Ónodi Olivér szerint „Historici kvalifikujú túto neznášan­livosť ako kultúrny útlak. Uvažujeme, či nejde skôr o teóriu voľnosti, ktorej korene sa skrývajú v povahe človeka, ktorý je vždy neznášan­livý, ak nenarazí na neprekonateľnú hrádzu a ak nemá solídnu kultúr­nu výchovu”.30 (A történészek ezt az intoleranciát kulturális elnyomás­nak minősítik. Mérlegelhetjük azonban azt is, vajon nem inkább a sza­badságeszmének az ember természetében gyökerező olyan felfogá­sából következik, mely szerint az ember mindenkor intoleráns, amennyiben nem ütközik leküzdhetetlen akadályba, és amennyiben nevelése az alaposabb műveltség szempontjából hiányos.) „V lavi­ciach kolégia učili sme sa úcte a láske človeka k človeku... Sediac vedľa Žida, Nemca, Maďara, Rusína, katolíka, gréckokatolíka, kalvína spoznali sme svoju spoločnú podstatu človeka... učili sme sa pozná­vať hlbšie zákonitosti pravdy a kriticky hodnotiť každý jav, ako aj to, ako je možné nedať si zastrieť tento prístup, ani skriviť, ani defor­movať nijakou schémou, šablónou či už filozofického, politického alebo konfesionálneho dogmatizmu.“31 (A kollégium padjaiban a má­sik ember tiszteletét és szeretetét tanultuk... Zsidó, német, magyar, ruszin, katolikus, görög katolikus, református társunk mellett ülve is­mertük fel közös humán lényegünket... sajátunkká vált az igazság mélyebb törvényszerűségeinek felismerése és a jelenségek kritikai értékelése, valamint az, mit kell tennünk, hogy e látásmódot semmi 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom