Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

előadás érinti filozófiai és történelmi távlatban 1929. január 15-én (XI, 1929, 3, 2). Úgyszintén a Deborah leányegylet rendezte dr. Pataki József előadását a Szentföldről és a zsidó irodalom fejlődéséről. Az „illusztris publicistát, költőt és mestert” a helybeli zsidó nemzeti alapon állók vezére, dr. Péter Artúr üdvözölte; „Az előadást héber költők műveinek nagyszerű magyar fordításával színezte a kitűnő előadó” (X, 1928, 51, 3).

Az eperjesi ortodox orgánum, a Jüdische Nachrichten 1930-1937 között jelent meg, a kelet-szlovákiai zsidóság tájékoztatását, a helyi, országos és a határokon túli változásokról való értesültségét biztosítva. Német nyelvű híradásán kívül prózai alkotásokat, esszéket, továbbá héber versanyagot is közzétesz. Ezek a nyelvtől függetlenül egy egyetemes, vallási motiváltságú zsidó irodalom kategóriájába sorolandók. (A szerzők egyike Lau M. Chajm, a lengyelországi származású és később Lengyelországba távozó eperjesi főrabbi.) Politikailag a folyóirat az állammal szemben a lojalitást hirdeti, amely a Zsidó Pártnak is alaptétele. Eszerint az ország törvénye éppolyan szent, mint a Talmudé. A próféta a zsidókat még a babiloni fogságban is arra intette, hogy az ország javát szolgálják, mivel az ország jóléte az övéké is.

Az Új Világán a történeti visszatekintés hagyományőrző témaköre a társadalmi-politikai témakörön kívül a legerősebb. A „Városunk magyar múltjából” című rovat Eperjesnek, a szomszéd városoknak (Bártfának, Kisszebennek) és a környéknek régi és újabb történeti anyagát, a várak történetét tárja elénk, a céhrendszer kiépülését, az ősi családok szerepét, életvitelét, a városiasodás szakaszait s a történelemnek az országossal egybevágó fejezeteit (szabadságharcok, a vértörvényszék stb.). A régi nyomtatványok, levéltári és kéziratos anyag felkutatásában (amely azóta részben elveszett) Kövényi Frenyó Lajos precíz munkássága és megbízható közlései az élenjáróak. A helytörténet rendszeres művelője Kvitkovszky Ignác pénzügyi igazgató is, az Az eperjesi polgári lövészegylet múltja és egy emlékkő' története (XII, 1930, 24, 2-4 s folytatásai a 28. számig) a városiasultság elengedhetetlen intézményének-társulatának és a Zabijanán felállított oszlopnak a történetét teszi számunkra ismertté. (A lövészegyletnek Holländer Leó is tagja volt.)

171