Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

liában az eperjesi zsidók megsegítésére nyilvános gyűjtést rendezett; az összegyűlt összeg felét az új zsinagóga felépítésére, másik felét a Kollégium újjáépítésére adományozta (1890-ben halt meg Cambridgeben).

A Hollánderek és Szinessy portréjának a kötet anyagát kivonatoló taglalásával arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kiadvány (más, általunk nem jegyzett részleteivel nemkülönben) magyar vonatkozásaival a magyar vagy magyar nyelven olvasók érdeklődésére tarthat számot - amennyiben magyar forításban is megjelenne (Budapesttől Izraelig és Los Angelesig; az amerikai várost olyan összefüggésben említve, hogy a Los Angeles-i Zsidó Központ és az amerikai kongresszus illetékes hivatala 1989-ben az akkori csehszlovák szervekhez folyamodott az eperjesi zsinagóga megvásárlása és Amerikába szállítása ügyében, feltehetően az Eperjesről elszármazott zsidó polgárainak ösztönzésére is. A város elöljáróságának és a helyi zsidó hitközségnek és elnökének tiltakozására az alku nem jött létre, a rendkívül becses freskókkal rendelkező s napjainkban az egykori Zsidó Múzeum maradék anyagának is helyt adó műemlék a helyén maradt). A kötetnek magyar, német és angol nyelvű összefoglalása van, kellő szövegezésben. (A magyarban csak a „neológ”-hoz rendhagyóan kapcsolt ,,-us” képzőt és a „hitközség”-nek ismételten mint „-közösségnek” a jelölését kifogásolhatjuk; a 97. lapon a Magyarraszlavica, Tótraszlavica bontódik, a korábbi helyesíráshoz igazodva.)

A kötetek történeti anyagát még két adalékkal egészíthetjük ki. Rá kell mutatnunk arra, hogy az eperjesi zsidóság történetében alig hiányozhat a „nagyvitézi tragédia” megemlítése. Amikor 1919. június 12-én a csehszlovák hadsereg újból bevonult a térségbe, Nagyvitéz (Víťaz) községben öt cseh katona a Lefkovics és a Fleischer család hét férfi tagját a falu határában agyonlőtte és kirabolta. Az akció - szerintünk - pogromjellegű volt, s helye volna S. Wiesenthal „naptárában". (Leírását lásd Új Világ, V, 20, 2 [1923. május 13.].)3

A másik esemény felemelő. Az eperjesi neológ hitközség szentegylete az első világháborúban elesett 14 hősi halottjának avatott emlékoszlopot 1937. május 6-án. Az emlékkő domborművét Mikita Antal ternyei római katolikus plébános készítette. Az avatáson jelen voltak a katolikus és az evangélikus egyház lelkipásztorai, részt vett a katonai helyőrség küldöttsége, s beszédet mondott dr. Auszterlitz Ti165