Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Élménycserkészet
Élménycserkészet találkozót adtak egymásnak a kassai, eperjesi, losonci fiú- és leánycserkészek vezetői, s megtárgyalták az együttműködést - Konrády Lajos (Kassa), dr. Buczkó Emil (Kassa), dr. Wallentínyi Samu, Frenyó Lajos és Scherer Lajos (Losonc). 2. Frenyó L.: Tátrai diák turisták a XVII. században. Eperjesi Lapok, 35, 1910, 24, 1 [június 1-2.]; 25, 1 [június 19.]; Kirándulás a Nagyszalókicsúcsra 1664-ben (Öreg turista. Prágai Magyar Hírlap, 9, 1930). - Peéry Rezső mint könyvtárost látogatta meg az ősi Kollégiumban (Az eperjesi tanár. In: uő: A végzet bábjátéka, avagy peremmagyarok az idő sodrában. Kalligram, Pozsony, 1944, 346-349). 3. „Testvéri köszöntés a jubiláló magyar cserkészekhez... A köréje sereglett első cserkészek nyomán1’, „A mi vágyainkban a cserkészet az egész életet jelentette.’’ J. M. leánygimnáziumi hittantanár (i. h.) A felvidéki csapatok alapításáról már 1913-ban lásd AML, 1929. június, 145. 4. A Fogarassy-kötet lajstromaiban Michalidesz Béla, Veselics Jenő, Tauth Aranka, Lyach Erzsébet, Papp Sándor, Engler Miklós nevével találkozunk még (58, 59, 112). 5. A Kárpátegyesület túraprogramjaiban benne vannak a Sóvári-hegyek, a Csergő vonulata, Palocsa, Ólubló vára, a dunajeci Vöröskolostor. Távolabb délnyugati irányban a Király-hegy, Dobsina, az Uhornai-tó, Stósz, a Szádelői-völgy, a Kojsói havasok, az Erika-menház, a Hernád-áttörés, a Szlovenszkói Paradicsom, Kiszel (Kysel) szurdoka a Pawlasz-vízeséssel (Pawlasz József dr. ügyvéd itt halálos balesetet szenvedett; a helyet emléktáblával jelölték), ma az Óruzsini- (Ružíni-) víztározó szakaszává duzzasztott Hernád fölötti Sivec, átellenben a Branyiszkó-hegység s természetesen a Magas-Tátra. 6. A terület Sirokától az Eperjest északkeletről övező két Strázs-hegyig, valamint a tőle délre fekvő Kende község határáig Bánk báné volt. Kegyvesztése után került a Keczerek és Szinyeiek birtokába. Szinyelipóci várának már csak nyomai vannak, romja növényzettel elfedett. A Kőaszszony mondáját Tompa Mihály dolgozta fel regéiben, olyan változatban, hogy amikor a várúr fiának mást választott mátkául, annak falubeli szerelme gyermekével a mélybe szándékszik ugrani, s megkövül („De a kőasszony áll a bérc felett, / Fogván ölében a kis gyermeket”). Frenyó öszszegyűjtötte a monda változatait (Eperjesi Lapok, XCIV, 1919 - megkérdőjelezve a Repóák-féle bibliográfiájában). A Branyiszkó-hágón volt menház előterében a cserkészek kirándulásakor még állhatott az 1849. február 5-én lezajlott csatának honvédemlékműve. Ebben a magyar honvédekkel együtt a szlovák zászlóaljak katonái is hősiesen harcoltak. Podhoránszky (Erdősi) Imre piarista tanár és gróf Kreith József majdani görög katolikus kanonok, 48-as honvéd, 149
