Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója
Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója 2. Münz, T.: Prešovská filozofická škola. In: Prešovské kolégium v slovenských dejinách. Zost. I. Sedlák. Východoslovenské vydavateľstvo v Košiciach, KNV Košice, 1967, 225-240. A szerző az iskolát elindító „triumvirátusból" Ladivert kihagyja. J. Červenka észrevételeiben referátumához a filozófia és a tudományok fejlődése felől az összefüggések egész hálózatát vonultatja föl; i. h. 240-243. Ladiverről mint filozófusról is lásd a „névre szóló" gyűjtemény anyagát (1995). 3. A winzigi (Szilézia) születésű Pomarius Sámuel (1624-1683) molnár szülők gyermeke. Iskoláit több helyen végezte, Wittenbergben szerezte meg az egyetemi fokozatot. Ő lett a Kollégium első rektora. Amikor a Wesselényi-féle összeesküvés utáni időkben a császári katonaság elfoglalta a Kollégiumot (1671), a tanárok diákjaikkal a régi iskolába szorultak, s 1673 tavaszán innen és a városból kiűzettek. Pomarius, az egykori eperjesi rektor M. Bayer János lelkésznél húzódott meg egy időre Szepesváralján, aki veje volt, s jegyzeteiből, amelyek 1672. december 1-jétől 1673. március 14-ig terjednek ki az eseményekre, itt írta meg Naplóját: Acta tragica Deformationis Eperiessiensis 1673 [Pomarius Sámuel naplója Eperjes deformációjáról 1673-ból]. A volt rektor visszatért hazájába; életének színhelye többször változott, Lübeckben halt meg. Frenyó a szepességi Ménhárd egyházának jegyzőkönyvében fedezte fel a művet, s azt a miskolci Jogakadémia kiadta (Pomarius Sámuel naplója. Sajtó alá rendezte, az életrajzot írta, tartalmi ismertetéssel és magyarázattal ellátta Frenyó Lajos. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület miskolci jogakadémiájának Arcképcsarnoka. I. köt. 3. szám. Ludig István könyvnyomdája, Miskolc, 1936). Frenyó Lajos a Napló teljes latin nyelvű szövegét lapalji magyar nyelvű magyarázatokkal látta el. 4. Korábbról Vandrák A.; Az eperjesi egyházkerületi ág. h. ev. kollégium múltjának és jelen állapotának vázlatos rajza. Staudy A., Eperjes, 1867 ; uő: A Short account of the college of Eperjes. Pest, 1864 (további vázlatok német nyelven jelentek meg). 5. Ladiver iskoladrámáiban az első felvonás után német, a második és a harmadik közt magyar, a harmadik végeztével szlovák nyelvű interscenium, felvonás közti betét hangzott el, saját szerzeményeként; vö. Fabiny: i. h. 25. 6. A két diáktársaságról, Sárossy Gyula, Haan Lajos és Székács József Eperjesen kifejtett tevékenységéről tüzetes elemzést nyújt a 300. évforduló kötetében Sziklay László: K slovensko-maďarským kultúrnym a literárnym vzťahom na prešovskom kolégiu (A szlovák-magyar kulturális és irodalmi kapcsolatok kérdéséhez az eperjesi Kollégiumban; i. h. 195-205). Anyaga a kettős és a többes kötődést bizonyítja. A német diáktársaságról lásd Kónya, P.: Der Deutsche Verein am evangelischen 133
