Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója

tileg görög-latin szakos tanár nemcsak e két nyelvet tekintve támaszkodik közvetlenül a forrásokra, hanem magyarul is olvasott (szabadkozik, hogy a háborús helyzetben nem volt számára hozzáférhető a legújabb magyar szakirodalom). Taglalásában kitér az igazgatói poszton Gömöry Jánost felváltó (1926) Masaryk- és Drtina-tanítvány, dr. Stanislav Treybal filozófiai munkáira, s nem hagyja ki a pozitivista szempontú Logikajával (1923) kitűnő Jozef Koreát sem.7

Az újabb tanulmányok hivatkozásanyagából e „vázlata” sehol sem hiányzik. Talán Greguss Mihály filozófiájának-esztétikájának a vizsgálatához nyújt a legkevesebb támpontot. Idézi műveit, amelyek kéziratban maradtak, s az egyetlen nyomtatásban megjelent Compendium Aestheticae című dolgozatát (C. Werfer, Cassoviae, 1826) mint olvasmányos stílusban megírt, lényegében Kantot követő, a tankönyvszerűt azonban meg nem haladó munkának minősíti, s ismerteti felosztását. Bár szerinte a szerző nézetei többé-kevésbé eklektikusak, a Kollégiumban uralkodóvá váló kanti hatást tükrözik. Érdemének tudja be, hogy az igényes bölcseleti anyagot, a tudományosság követelményét nem csorbítva, közérthetően közvetítette. Greguss személyéről, tanári tevékenységéről, közkedveltségéről az ifjúság körében rokonszenwel ír, s kiemeli, hogy elsőként adta elő magyarul a történelmet és a statisztikát (1830), s a pozsonyi líceumba távoztakor ott is az első, aki magyarul oktat (1833). Említi Greguss szembekerülését a maradi elöljárósággal, s méltánylással és kegyelettel szól arról, hogy. ....hétéves szenvedés után a súlyos kór áldozatául esett 1838. szeptember 27-én, tíz évvel a magyar nemzet nagy harca előtt a szabadságért, amelyet munkásságával egész életében egyengetett” (126).

Greguss s az eperjesiek közül Cabán, Bayer és Carlowszky bekerültek a cseh és a szlovák filozófiai gondolkodás történeti antológiájába (Antológie z dejín českého a slovenského filozofického myšlenľ Svoboda, Praha, 1981, 213-226, 227-236, 310-314; Greguss 315-328). A bevezető sorokban és az 1993-as konferencia kötetében (1995) is szó esik arról, hogy Greguss a pozsonyi líceumban a Štúr-nemzedék nagyra becsült és tisztelt tanára volt.

A Compendium szlovák nyelvű antológiabeli fordításrészleteire többen hivatkoznak (azóta teljesebb fordítása is van). Miközben, amint jeleztük, J. Sošková elemzi a legsokrétűbben, tanárának Bouterweknek, valamint Baumgartennak (A szép a végtelen a véges-128