Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Előszó

Előszó

A Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója alkalmából tartott tudományos konferencia ismertetésében élünk a kitekintés további lehetőségeivel. E fejezet könyvünk valamennyi dolgozatának tekintetbevételével együtt körvonalazza mindazt, amit a Kollégium eszmetörténeti és oktatástörténeti áthagyományozódásának nevezhetünk. (Az alapítás évét a kutatásban az eperjesi döntésre és a kassai gyűlés határozatára vonatkoztatva az 1665-ös esztendőhöz kötik, vagy alapkövének 1666-os letételével adják meg; 1667 a megnyitás éve.)

Közbülső kitérésnek mondhatjuk a Kollégium főgimnáziuma mellett és tanárai vezetésével szerveződő magyar cserkészcsapat bemutatását, amelynek Maiéter Pál is tagja volt.

A Könyvekről toldalékkal című zárófejezet egyebek közt a zsidóság részvételéről tesz bizonyságot a kollégiumi hagyomány alakulásában, kulturális tevékenységéről a városban és sorsáról főleg az Új Világ című eperjesi hetilap közleményeire támaszkodva. A Kollégium zsidó hittantanárai, érettségizettjei, diákjai, jogakadémiájának végzettjei közül sokan estek a holocaust áldozatául.

A felsorolt témakörök kölcsönösségükben átszövődnek, s a hagyományőrzést hivatottak szolgálni. A kötet szerzője az anyagot még viszonylag közelről ismeri, ősei és rokonsága - részben maga is - a Kollégium főgimnáziumának diákjai voltak, s akadémiájának végzettjei vagy választmányi tagjainak sorába tartoztak. Dédanyjának öccse a Kollégiumban 1873-ban létesülő tanítóképző első tanári karának tagja volt, s könyvtárát a Kollégiumnak adományozta (önálló részlegként számon tartott). Úgyszintén rokona az intézetnek 1901-től tanára, majd 1905-től igazgatója, aki 1919-ben Miskolcra távozott, ahol a Líceumban töltötte be e tisztséget, ennek falában helyezték el emléktábláját.

Az iskola tanárait a király ismételten kitüntetésekben részesítette (Hazslinszkyt, Vandrákot, Ludmannt), többen külföldi tudós társaságok tagjai, külföldi egyetemek díszdoktorai lettek. Berzeviczy Albert az MTA elnöke volt, mások tanárai és neveltjei közül tagjai (Hazslinszky, Vandrák, Haan Lajos, Vécsey Tamás, Bruckner Győző, Szlávik Mátyás, Ereky István). Lajstromunk, amelyből természetesen nem hiányozhat Hunfalvy János és Pulszky Ferenc sem, jelentősen bővíthető, például Görgey szárnysegédjével, Duka Tivadarral, aki ké10