Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Schöpflin Géza Hviezdoslav-fordításához

Schöpflin Géza Hviezdoslav-fordításához Schöpflin Géza1 1901-től 1926-ig az eperjesi Kollégium főgimnáziu­mának, majd nyugalomba vonulásáig a kassai magyar reálgimnázium­nak volt a tanára. Egyetemi éveitől kezdve jelennek meg regionális fo­lyóiratokban a 19. század utolsó évtizedeinek dal- és zsánerköltésze­­tét képviselő versei, amelyek arról tanúskodnak, hogy szerzőjük mind a jambusi formát, mind a népdal ütemképleteit átérzéssel és könnye­dén kezeli, s otthonos a ballada műfaji dikciójában. Az első világhá­ború előtt, akárcsak az államfordulat után, gyakran ad elő irodalmi té­mákról. Emlékezetes maradt Csengey Gusztáv írói-költői pályájának ecsetelése részéről a szerző ötvenéves írói jubileuma alkalmából, amelynek részletét Wallentínyi Samu Széchenyi-köri titkári jelentésé­be is beiktatta.2 Az SZMKE fiókja által redezett Berzsenyi-emlékestről a Rózsa utcai nagyteremben az Új Világ hetilap tudósításaként olvas­hatjuk, miszerint „Schöpflin Géza... Berzsenyiről írt alapos tanulmá­nyával éles világításba helyezte a legnagyobb magyar ódaköltő alak­ját (XVIII, 1936, 18, 2 [május 3.]). A Dr. Wallentínyi Samu emlékezete című kiadványban (Sajtó alá rendezte Sebesi Ernő. Minerva, Prešov-Eperjes, 1933) tanártársa ok­tatói-nevelői személyiségét, közéleti tevékenységét taglalja visszafo­gott pátosszal, de elmélyült beleérzéssel (11-14). Hasonlóképpen emlékszik meg elhunyta alkalmából dr. Flórián Károlyról, a kollégiumi jogakadémia volt professzoráról és az 1924-1928-as években a vá­ros polgármesteréről (adatolását lásd könyvünk első dolgozatának 28. számú jegyzetében). A bajtársak nevében hangzik fel szózata az eperjesi neológ hitközség a világháborúban elesett tizenhárom hősi halottjának emlékoszlop-avatásánál (1937. május 6.), s az SZMKE eperjesi fiókjának ügyvezető elnökeként mond beszédet a Csehszlo­vák Köztársaság első elnökének, T. G. Masaryknak a szobránál, illet­ve rója le ekképpen a kegyeletet búcsúztatásának aktusaként (1937. szeptember 19-én).3 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom