Zalabai Zsigmond (szerk.): Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi. Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére (Somorja, 2003)

Kelembéri Sándor Magyarok a rádió előtt Arcuk szikkadt, csontos, tatár koponya, a lábuk csoszogva, nehézkesen lépdel. Baktatnak az utcán némán, komoran, szemük parázsa a messzeségbe néz el. Egy boltajtóból rádió hallik szét: baktató magyarok szótlanul megállnak, s szomjasan hallgatják a szót, a zenét. Egy püspök szól Pesten a mai vasárnap. Előbb hallgatják, majd fölcsillan hittel a zsoltár, hogy erős várunk nekünk Isten, a rádióval együtt énekelik. Aztán elhal a szó, véget ér az ének: szomorú magyarok némán összenéznek, és tovább ballagnak lassan, csöndesen ... (1941) 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom